Hogyan is áll a digitális oktatás? - az Ablak a padra akció

Március 13-án, a távoktatás bejelentésének napján az már látszódott, hogy az ország oktatási rendszere képtelen egy hétvége alatt átállni a teljes digitalizációra – és az sem sokakat lepett meg, hogy kidolgozott kormányzati program helyett csak a pedagógusok kemény munkáján és a civil összefogáson múlt, hogy az oktatás egyáltalán működőképes maradt. De nekik is nehéz megküzdeniük olyan alapvető problémákkal, mint hogy a tanulók ötödének még a szükséges digitális eszközök sincsenek biztosítva. Ezt a problémát igyekszik enyhíteni az Ablak a padra kezdeményezésEnter heading here...

Talán nincs is olyan iskolás korú gyerek az országban, akinél a távoktatásra való átállás zökkenőmentesen zajlott volna. Túl sok tényezőnek kell együttállnia ahhoz, hogy ne vesszen kárba oktatásukban ez a félév: saját fegyelmezettségük, érett hozzáállásuk és tanulási képességeik éppúgy szükségesek hozzá, mint a család pozitív példamutatása vagy a pedagógusaik kompetenciája. Oktatási rendszerünk olyan teszt elé lett állítva, amire még egyértelműen nem állt készen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy számos családnál még mindig a megfelelő eszközök birtoklásánál bukik meg a tanulás hatékonysága.

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete a 2017-es Országos kompetenciamérés háttérkérdőíve alapján becsülte meg, hány ilyen családról lehet szó. Eszerint a 6., 8. és 10. évfolyamra járó diákok 7, 7 és 6%-a csupán korlátozottan elérhető a távoktatás számára, azaz otthonukban átlagosan két nappali tagozatos diákra jut egy számítógép. 12, 10 és 7 % pedig egyáltalán nem elérhető, azaz legalább három diák osztozik egy eszközön, vagy teljes mértékben hiányzik náluk a számítógép vagy az internetkapcsolat. A lakóhely és a szülők iskolázottságának függvényében pedig kiugró különbségeket láthatunk: a nem vagy korlátozottan elérhető diákok szüleinek nagy része iskolázatlan, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig ők teszik ki a diákok egyharmadát. Összességében minden ötödik felső tagozatos diák gyakorlatilag nem fér hozzá a tananyaghoz.

A Pedagógusok Szakszervezete már márciusban rámutatott erre a problémára, és azt is kiemelték, hogy az internetelérés mellett a nyugodt körülmények, saját tér, támogató család sem valósul meg sok diák esetében. A tananyagok elméletben elérhetőek papír alapon, levélben is, de könnyen beláthatjuk, hogy ez a módszer csak rontja az így is zuhanó színvonalú oktatást. Az így dolgozó diákok kimaradnak a magyarázatok, szemléltető anyagok, online feladatok nagy részéből, és segítséget sem tudnak kérni tanáraiktól. Az internetelérés hiánya mindenképpen olyan hátrányt jelent a diákok számára, amiből gyakorlatilag egyenes az út a kimaradásig, évfolyamismétlésig. A szülőknek pedig most, ebben a gazdasági válsághelyzetben az eddiginél is kevesebb anyagi lehetőségük van az eszközök beszerzésére.

A társadalom szerencsére felismerte, hogy átfogó állami segítség híján maguknak kell biztosítaniuk a segítséget. A tantestületek országszerte együttműködtek, a pedagógusok nagy része vállalt magára plusz feladatokat, és a digitális szektor cégei is hozzájárultak a távoktatás feltételeinek javításához. Magánszemélyek vállaltak el ingyen korrepetálást, tettek elérhetővé tananyagokat és magyarázó videókat. Az Ablak a padra kampány pedig azért jött létre, hogy a digitális oktatás a leginkább rászoruló tanulók számára is elérhetővé váljon.

A kezdeményezés két szerveződés összefogásának köszönhető. Egyikük, a Láncreakció a Civil Kollégium Alapítvánnyal és az Esély Labor Egyesülettel együttműködő, szociális térben dolgozó közösségszervezőkből és szakértőkből álló projektcsapat. Másikuk, a Láthatatlan Tanoda pedig a Rosa Parks Alapítvány önkéntes mentorhálózatból álló tanodája, ami a VIII. kerület hátrányos helyzetű, elsősorban roma általános iskolás tanulóinak szeretne biztosítani minőségi oktatást. Emellett támogatja őket az AHang csapatja is, aki érdekérvényesítő petíciós platformként működik, a járványhelyzet során pedig a Civil Kollégium Alapítványt felkeresve szerveztek direkt segítségnyújtást.

Céljuk egyszerű: digitális eszközöket és internetelérést biztosítani rászoruló családok számára, hogy megelőzzék a gyerekek lemaradását a távoktatásban. Munkájukhoz cégként és magánszemélyként egyaránt hozzájárulhatunk, pénzbeli támogatással vagy jó állapotú digitális eszközök felajánlásával. A kezdeményezés első célja 20 településen 300 gyermek elérése volt, és később természetesen tovább bővítették a segítettek körét.

Munkájuk során a szervezet tagjai tanodákkal és közösségszervezőkkel tartják a kapcsolatot, így mérik fel adott települések igényeit, és hirdetik meg az adománygyűjtést. A megérkező és a pénzadományokból vásárolt digitális eszközöket eljuttatják a tanodákba, ahol a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezői által kerülnek kiosztásra. Önkénteseik pedig telefonos segítségnyújtást ajánlanak a gépek és programok használatához a családoknak. Annak ellenére, hogy nagy értékű tárgyakkal dolgoznak, a szervezetnek már pár ezer forintos adomány is segítséget nyújthat az eszközhasználat betanításában, headsetek vagy mobil internet vásárlásában.

Emellett a szervezet önkénteseket keres a szállításhoz és a programokat betanító mentori csapatba, így munkánkat is felajánlhatjuk nekik. Segítségünkkel hozzájárulhatunk céljukhoz, hogy minél több hátrányos helyzetű gyerek kapja vissza a tanulás lehetőségét a digitális térben.