4 perc olvasási idő (836 szó)

SOS Gyermekfalvak és ami mögötte van (vagy éppen nincs!?)

Biztos veletek is előfordult már, hogy a várost járva utatok állta néhány kék pólós fiatal, akik a segítségedet kérték egy nemes cél érdekében. Akikkel találkoztál nem mások, mint az SOS Gyermekfalvak aktivistái, akik mindennap azon fáradoznak, hogy bajba jutott gyermekek, árvák újra megláthassák az élet napos oldalát és az őket gondozásukba vevő nevelőszülőknek könnyebb legyen a holnap. 

Az SOS Gyermekfalu mozgalom Ausztriából indult útjára 1949-ben Hermann Gmeiner osztrák katonának köszönhetően. A szervezet fő profilja, hogy a második világháborúban árván maradt gyermekeknek segítő kezet nyújtson egy kiépített nevelőszülői hálózaton keresztül, melynek felállításához magánemberek segítségét kérte. A kezdeményezés sikerrel járt és folyamatos fejlődésnek indult. Az idő múlásával és a békeidő beköszöntével nem az árvaság lett a gyermekekre leselkedő fő veszélyforrás, sokkal inkább a szegénység, a bántalmazás, a szenvedélybetegségek terjedése és más súlyos társadalmi problémák sora. Ennek köszönhetően az árvák védelmére létre jött szervezet, átalakult egy nemzetközi gyermekvédelmi világszervezetté. Jelenleg százharmincnégy országban végez aktív tevékenységet köztünk hazánkban is és több mint ötszáznyolcvanezer gyermeknek biztosít lehetőséget a fejlődésre. Az első SOS Gyermekfalu 1983-ban jelent meg Magyarországon, az azt követő években pedig sorra nyíltak a gyermekfalvak a nevelőszülői családok számára. A magyarországi alapítvány által fenntartott hálózat ma mintegy 400 gyermek és fiatal otthonát jelenti. Ezenkívül pedig családmegerősítő programomat is működtetnek csaknem száz gyerek családjai számára. A magyar civil szervezet alapvetően az SOS Kinderdorf nevű osztrák alapítvány magyar szervezeteként működik.

A szervezet elsődleges célja a gyermekek egészséges fejlődésének elősegítése. Támogatást nyújtanak a rászorulóknak jövőjük kialakításában és a felnőttévállás rögös útján. Ezt értő, gondoskodó́, képzett, felkészült családok formálásával kívánja elérni, ahol árván maradt gyermekek lelhetnek szerető otthonra. Az SOS Gyermekfalvak ezeket a családokat tömörítik, azzal a céllal, hogy lakhelyet nyújtson a vérszerinti családjukat nélkülözni kényszerülő gyermekeknek. A cél, hogy a gyermekek szeretetben nőjenek fel es kiegyensúlyozott boldog felnőttekké cseperedhessenek. Csecsemő kortól egészen tizenhét éves korukig fogadnak nehéz sorsra jutott gyermekeket és fiatalokat. A tizennyolcadik életévüket betöltött fiatalokat sem hagyják magukra. Számukra ifjúsági házakat biztosítanak, ahol ugyan változatlanul felügyelet alatt élnek, de nagyobb teret kapnak önmaguk megvalósítására. A következő és egyben utolsó lépcsőfok a szervezet által fenntartott lakások, ahova a fiatal felnőttek költözhetnek nevelő nélkül. Magyarországon három gyermekfalu üzemelt Kőszegen, Kecskeméten és Battonyán. Ezek a falvak több mint háromszáz-ötven gyermekről gondoskodtak több mint hetven család közreműködésével. A falvak számára saját iskola, sportpályák, játszóterek, közösségi házak álltak rendelkezésére. Felmerül a kérdés, hogy miért a múltidő? Nos... Napjainkra a hazai SOS Gyermekfalu program igen nagy nehézséggel küzd és a megszűnés szélére sodródott köszönhetően annak, hogy elapadt a külföldi finanszírozása. Ennek oka, hogy az SOS nemzetközi szervezete 2020-tól olyan országok megsegítésére csoportosítja át a forrásokat, melyek a magyarnál lényegesen rosszabb gazdasági-társadalmi, egészségügyi helyzetben vannak. Magyarországon hozzájuk viszonyítva kedvezőbbek a körülmények, így több lehetőség van adománygyűjtésre, emellett fel sem merült az SOS gyermekfalvak központi támogatása, hiszen az állam is fokozatosan szünteti meg a gyermekotthonokat, és a kevesebb teherrel járó, saját ingatlanban lakó nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermekgondozást preferálja.

A battonyai SOS gyermekfalut már néhány éve bezárták, a kőszegi SOS falu pedig jelenlegi formájában meg fog szűnni, melyben pillanatnyilag hatvankilenc gyermek él tíz nevelőszülővel karöltve. A gyerekek várhatóan külsős, saját ingatlanban lakó nevelőszülőkhöz kerülnek, az SOS alapítvány pedig a jövőben úgynevezett koordinációs feladatokat lát majd el. A kecskeméti falu egy részét eladásra kínálja a szervezet, mely várhatóan igen gyorsan gazdára fog találni. A változásoknak köszönhetően a hazai szervezet teljes struktúra váltáson ment keresztül. Olyan nevelőszülők keresésébe kezdtek, akik saját ingatlanukban gondoskodnának az alapítványhoz került gyerekekről. Az SOS gyermekfalvak ingatlanjaiban jelenleg lakó nevelőszülői családokat saját lakásukba költöztetik, vagy saját döntésük alapján akár az SOS ingatlanjait is bérelhetik. Az így üresen maradt, kihasználatlan ingatlanokat értékesítésre bocsájtják és az így befolyt összeget teljes egészében közvetlenül a magyar SOS-ben élő gyerekekre kívánja fordítani a szervezet. A családok továbbra is megkapják ugyanazt a szakmai segítséget, amit eddig, csak területileg nem lesznek közvetlenül egymás mellett. A legfontosabb változás, hogy a jövőben csökken a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek száma, egy pedig családban átlagosan 3-4 gyermek fog nevelkedni, hogy még több figyelem jusson a gyerekekre.

Az átszervezés költségei a nevelőszülőket is érinti. A faluotthon teljes rezsije az ő vállukra szállt, míg eddig csak a hatvan százalékát fizették. Emellett 2020-tól lakhatási hozzájárulást is kötelesek fizetni. Az alapítvány tervei szerint ez a piaci árnál kedvezőbb lesz, viszont évről évre növekedni fog. Háztartási ellátmányt pedig, akárhány kicsit nevel is, csak három gyermek után kap egy falubeli nevelőszülő.

Összegezve a fentebb leírtakat tisztán látszik, hogy válságos helyzetbe kerültek azok a nevelőszülők, akik az SOS égisze alatt tevékenykednek. Nagy szűkségük van arra, hogy aki teheti támogassa a munkájukat és a gyermekeket annak érdekében, hogy szerető gondozásukba maradjanak. Minden, amitől különlegesnek volt tekinthető a szervezet működése megszűnőben van. Felszámolták a falvakat, jól működő nevelőszülői családok kerültek szétrobbantásra, sérülhet a gyermekek integrációja, egyre nehezebb feladat, hogy a testvérként elárvuló gyermekek ne kerüljenek szétválasztásra és idővel az SOS kötelékében felnövő fiatal felnőttek támogatását segítő bérlakások sem állnak majd rendelkezésre, mert kiárusításra kerülnek. 


kép forrása: sos.hu


Gátlástalan glóriások, avagy túl jól nézek ki, hog...
„Tanár úr, nincs netünk” - a "home learning" kérdé...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. augusztus 12. szerda