6 perc olvasási idő (1253 szó)

"Sokan megfeledkeznek arról, hogy mi a diákönkormányzat célja" - interjú Dzama Demjén Péterrel, a Fazekas DÖK elnökével

Az elkövetkezendő időszakban magyar, illetve határon túli iskolai, városi és nemzetközi diákszerveződéseket veszünk górcső alá, bemutatva azok társadalmi hasznát és hogy milyen szerepet játszanak a helyi fiatalok életében. Elsőként az iskolai diákönkormányzatok helyzetét mutatnám be.

Nagyon sok iskolában a diákönkormányzat működése nem kap elég nagy szerepet a mindennapi életben, viszont a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákönkormányzata egy követendő példa lehet minden más iskolai diákszerveződés előtt. Dzama Demjén Péter 11.-es diák vezeti immáron egy éve az iskola diákönkormányzatát. Már általános iskolás kora óta foglalkozik érdekképviseleti ügyekkel, kétszer képviselte Budapestet az Országos Diákparlamentben, szerepet vállalt a most már ADOM-ként működő diákszervezetben, és aktív tagja iskolája MUN-klubjának. Lássuk, mit mond ő, mi kell egy jó diákönkormányzathoz!

Mit tartasz a legfontosabb értéknek a DÖK-ben?

A lehetőséget. A lehetőséget, hogy képviseljük egymást, az érdekeinket, a diákságot. Csodás szerintem az, hogy igenis össze tudunk verődni, és egy olyan közösséget, diákságot tudunk építeni, amit mi szeretnénk, mindannyian. És ez a lehetőség az, ami bármerre tudja vinni a diákönkormányzatokat bárhol, mert nem kell hozzá más, csak kreativitás és kitartás, és ezzel a lehetőséggel diáki kereteink között bármit el tudunk érni.

Szerinted a DÖK-nek inkább csak programszervezési vagy érdekképviseleti szerepe is van?

Véleményem szerint fontos megtalálni az arany középutat. Egy diákönkormányzat és egy iskola életében a leglátványosabbak programok és az események, sokan csak ezek alapján ítélkeznek egy diákönkormányzatról, azonban szerény tapasztalatom szerint fontos az, hogy a diáktársaink tudják és érezzék, hogy bármi is történjen, fordulhatnak valakihez. Bármilyen téren. Legyen zaklatás, probléma, ötlet; próbáltam hangsúlyozni és ezután még jobban fogom, hogy a diákönkormányzatnak felelőssége ez is, hogy ott legyen az ilyen esetekben nyitott fülekkel, és segítsen.

A DÖK-ötök milyen úton csatornázza be a véleményeket a diákoktól?

Nálunk ez egy nagyon egyszerű módon történik. Visszajelzéseket elsősorban a képviselőktől kapunk; a karantén előtt kéthetente megrendezett gyűlések során vagy bárki bármikor megkereshetett és megkereshet engem vagy akárkit az elnökségünkből és kormányunkból a szünetekben, az interneten, iskolai DÖK-dobozon keresztül, akárhol. Külön időpontokat ezeknek nem szántunk, mivel az eddigiekben nemigen volt igény rá, azonban tervünkben áll egy kérdőív készítése szeptemberben, amelyben a munkánkat értékelhetik a diákok.

kép forrása: Dzama Demjén Péter

Milyen rendszerességgel történik egyeztetés az iskola vezetésével? Történik egyáltalán ilyen?

Az igazgatóhelyettesünk a DÖK patronáló tanára, akinek a segítségével igazán könnyű kapcsolatot létesíteni a vezetés többi tagjával. Természetesen a működési szabályzatunk miatt is évente legalább kétszer összeülünk az iskolavezetéssel, azonban van, hogy ez többször is megtörténik. Továbbá, ugyebár, az igazgatóhelyettesünkkel majdnem heti szinten egyeztetünk.

Rendszeresen kiáltok oktatáspolitikai kérdések mellett. Ez az iskolai vezetőség egyeztetésével vagy anélkül, diákkezdeményezésre történik?

A diákönkormányzatunk és a közgyűlésünk csak olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek a többség szerint bennünket érintenek. Van olyan, hogy a mi dolgunk éppen oktatáspolitikai ügy, ami nem is véletlen, azonban szerintem nem történik ilyen rendszerességgel, sőt talán túl kevésszer. Azonban az olyan ügyeket, amelyek bennünket érintenek, mindig diákkezdeményezésre vitatjuk meg, majd döntünk felőlük. A témával kapcsolatos döntések megszületése után lehetnek egyeztetések még az igazgatósággal, de ez a döntésen az én elnökségem alatt még nem változtatott.

Hogyan tudnád jellemezni a magyar DÖK-rendszert?

Legjobb tudásom szerint a magyar DÖK-rendszer egy klasszikus képviseleti/reprezentatív demokrácia. Ezzel persze együtt járnak a rendszer előnyei, mint a könnyebb és gyorsabb döntéshozatal, azonban hátrányaként szintén megjelenik a probléma, hogy a legtöbben nem tudják, ki kerül be a legfelsőbb döntéshozásba, így nem is tudják számonkérni őket. Természetesen a diákparlamentek esetén a valós döntéshozatal javaslattételek formájában történik, amelyeket a Diáktanácsunk véd. Azonban a Diáktanácsot számonkérni, ha szükséges lenne, egy diáknak nagyon nehéz és hosszas folyamat, de még egy képviselőnek is bonyolult lenne.

Mik azok a hiányosságok, amik pótlandók?

Ahogy fentebb említettem, számomra hiányoznak a fékek ebből a rendszerből, hiányzik a hatékony számonkérés lehetősége, mivel koncepcióban jól hangzik, hogy a képviselők fogják számonkérni a tanács tagjait, a valós döntéshozáshoz legközelebb lévő személyeket, azonban amikor ez már a képviselőknek is finoman szólva nehézkes, akkor szerintem a rendszerben kell keresni a hibát. Kiemelném még a transzparenciát, az átláthatóságot: Sajnos azzal, hogy kevesen értik és tudják, hogyan, ki és mit csinál a Diáktanácsban vagy az Országos Diákparlamenten, egyszerűen képtelenné válik a diákság megfelelő képviselete. Persze lehetne ezt a rossz hirdetésnek és kevés reflektorfények betudni, azonban sokszor azoknak is nehéz információt találnia a Diáktanács tevékenysége, célja, munkája, eljárása kapcsán, akik igazán keresik, és innentől kezdve válik az átláthatóság kérdésévé. Magától értetődő, hogy végül ez a probléma az először felsorolt kifogásaimhoz vezet a fékek kapcsán. Habár vannak még kisebb-nagyobb hiányosságok, mégis én ezt a kettőt említeném meg mint igazán orvosolandókat.

kép forrás: Fazekas DÖK facebook oldala

Szerinted az állam fordít elegendő hangsúlyt a diákok véleményének becsatornázásra?

Hosszasan kertelhetnék, sokszor megvédve a kormányt, hogy miért is fordítanak oly kevés figyelmet a diákok véleményére, mert vannak indokok. Azonban sokkal inkább azt hangsúlyoznám, hogy még ezek ellenére is milyen csekély az az idő és energia, amit ránk és a véleményünkre fordítanak. Az idősebb generációk manapság sokszor csak úgy tekintenek ránk, mint akiknek most már csak jogaik és véleményeik vannak, és ezzel meg is indokolják, hogy miért nem érdekli őket egyik sem — tisztelet a kivételnek. Ezt a kormányunkra nem is kívánom ráhúzni, mivel nemcsak meghallgatnak bennünket, hanem kormányzásuk alatt született meg a Diáktanács is, ami egy lépéssel közelebb engedte a diákközösséget a valós döntéshozáshoz. Így felmerül a kérdés, hogy számomra semmi sem lenne elég? Én elismerem és örömmel fogadom az állam a diákság felé tett lépéseit, én is ott voltam 2017-ben, mikor a Diáktanács hivatalosan is létrejött, megéltem a csalódást, és úgy érzem, kihagytam a virágzást. Mindez szép és jó, azonban a fentebb említett indokaim miatt úgy tartom, hogy egyedül az ODP-vel és az ODT-vel, valamint rajtuk keresztül kommunikálni nem elég.

Mit látsz a legnagyobb problémának ebben a rendszerben?

A rendszerben a legnagyobb problémaként talán azt tudnám felhozni, amit sokszor szoktam hangsúlyozni beszélgetéseim és vitáim során: Sokan megfeledkeznek arról, hogy mi a diákönkormányzat célja. Persze már ez is egy relatív fogalom, de a definíció egy részében mindenki meg tud egyezni: Diákok dolgoznak diákokért, az ő képviseletükben. Ezen túl lehet keverni-kavarni, hogy ki mit gondol a diákönkormányzat tevékenységének a céljáról, azonban véleményem szerint ez a része a vitathatatlan. Ezzel kéz a kézben jár, hogy a saját érdekeinket, ideológiánkat, céljainkat a diákságé mögé kell helyezni. Ez egyeseknek tudom, hogy vagy triviális vagy éppen naiv lesz, sőt sokaknak megoldhatatlan feladat, azonban akárhogy is, véleményem szerint ennek az alapvető közmegegyezésnek az elfeledése a legnagyobb problémánk.

Mit üzennél azon DÖK-ök számára, amelyek kevésbé működnek hatékonyan?

Tudom, könnyű egy szerencsés helyzetből beszélni, mindezeket ki is fejtettem, mégis nekem is megvannak a saját harcaim a DÖK-ben, ha más csatatéren is és más tétekkel, de megvannak és megvoltak. És mindössze annyit tudnék mondani, hogy bármi legyen a cél és bármilyen nagy legyen az akadály, ami előtte van, elég munkával és kitartással elérhetővé fog válni. Tudom, kissé sablonos, de talán ezzel a legszebb zárnom: Merjünk nagyot álmodni!

Ha hatékony és aktív iskolai diákönkormányzatot szeretnél építeni, bátran fordulj Dzama Demjén Péterhez, aki minden erejével azon lesz, hogy minél építőbb tanácsokkal lásson majd el. Kövesd a Fazekas diákönkormányzatát facebookon, látogass el a honlapjukra, vagy vedd fel velük a kapcsolatot a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

 

Tánc az emberi jogok szélén a koronavírus időszaká...
"Megpróbálják eltussolni a problémákat és nem venn...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. november 25. szerda