4 perc olvasási idő (873 szó)

Nők az iszlám világban, életük a küzdelem: Lehet a kendő árnyékában érvényesülni?

A XXI. századi nyugati nők gyakran túlszárnyalják a férfiakat az élet különböző területein. Sikeresen alkalmazkodnak a férfivilág szabályaihoz, aktív résztvevőkké válnak bizonyos versenyekben. A modern világ országaiban azonban negatív képet festünk a muszlim nők helyzetéről: egyfajta berögződés, hogy alárendelt státuszban vannak, és beletörődnek a sorsukba. Jelen írás célja a berögződött sztereotípiák ellenkezőjének árnyalása az alábbi kérdések mentén: Honnan ered és miként jellemezhető az iszlám országok feminizmusa? Vajon létezik élet a kendőn kívül? Mennyire igazak a sztereotípiák a függönyök mögött?

„ A feminizmus olyan politikai ideológia és emberi jogi mozgalmak gyűjtőfogalma, melynek célja a nemek közti egyenjogúság politikai, gazdasági, személyes és társadalmi szintű megvalósítása."1

A feminizmus több területre is kifejti hatását, legyen szó gazdasági, politikai vagy jogi egyenlőségről, de az egyes területek különbözőségétől függetlenül célja minden területen ugyanaz: a nők és férfiak esélyegyenlőségének megteremtése. Alapvető célkitűzése annak bizonyítása, hogy egy nő anyaként, munkavállalóként, közéleti/politikai szereplőként azonos mértékben értékes egy férfival, ám mindezt olyan keretek között, hogy nem titulálja a férfit legyőzött ellenfélnek. A mozgalmak jellegét meghatározza a szóban forgó társadalom vallási szemlélete is, ennek következtében szükséges megvizsgálni, hogy az iszlám vallás miként nyomta rá a bélyegét a nők egyenjogúságát célzó törekvések kialakulására és sikerességére.

A nők helyzetével kapcsolatban a Korán megállapításait nehéz európai szemmel értelmezni, de szimbolikusan olvasva azokat, képet kapunk arról, hogy mi az iszlám feminizmus kialakulásának legitimációja, továbbá erősítik azt a tényt, hogy a tekintély képviselői egyértelműen a férfiak.

A nőnek alá kell vetnie magát a férfinak minden tekintetben, a fátyol pedig az elrejtésre szolgál más férfiak elől. Az alábbi idézetek ezeket tökéletesen alátámasztják:

  • „A nők alacsonyabb rendűek a férfiaknál, és a férfiaknak uralkodni kell felettük."
  • „Az asszonyaitok szántóföld nektek. Menjetek a szántóföldre, ahogyan csak akartok."
  • „Süssék le tekintetüket és ügyeljenek a szemérmükre és ne mutassák díszeiket, csupán azt, ami látható, és kendőzzék el ruhakivágásukat, és ne mutassák senkinek, kivéve férjüknek, atyafiaknak."2


Az iszlám feminizmus földrajzi szempontból Ázsiában, Törökországban, Afrikában, az arab és perzsa országokban van jelen. Bár 2011-ben az arab tavasz eseményeinek hatására a nők kérdése erőteljesebben megjelent a politikában, az egyes országokban eltérő fejlettséget mutathat (például Egyiptom és Irán), hiszen befolyásolja több tényező is, például politika, ideologikus, kulturális fejlettség.

Kialakulásához több tényező együttes megjelenése vezetett. Egyrészt az új, fiatalabb generáció egy merészebb hozzáállással, másfajta látókörrel rendelkezik, és elrugaszkodva a tradícióktól, emeli fel hangját a vallás elnyomó törekvései ellen.

Másrészt a fiatalabb generáció szerepvállalását segíti és erősíti az a világon is jelenlevő szolidaritás, mely az elnyomott és alávetett nőkért szól. Kialakulását követően az iszlám feminizmus terjedését tovább erősíti a muszlim országokban az a jelenség is, hogy az állam nem támogatja a nők közéleti fellépését és társadalmi szerepvállalását. A kormányzat szigorú szabályok mentén működteti a női szervezeteket, továbbá az állam anyagi források tekintetében sem biztosítja azok hatékony működését.

Elméleti alapjait tekintve fontos momentum, hogy tevékenységük során elutasítják a nyugat nézeteit, és eszközrendszerét. Úgy igyekeznek megvalósítani a nők egyen.jogúsítását, hogy az a vallás tanításainak megfelelő legyen. Míg a nyugat gyakran a vallást és a férfiakat okolja, a muszlim nők a hatalmon lévő rendszer ellen emelik fel hangjukat, mely azt elhallgattatni igyekszik. A mozgalom nemcsak kritizál, de egy olyan közösségként működik, mely csökkenteni igyekszik a nőkkel szembeni igazságtalanságot, de egyfajta ösztönző funkciót is betölt: bátorítja tagjait a tudományos, politikai, társadalmi eseményekben való részvételre, szerepvállalásra mobilizál.

Földrajzi aspektusból vizsgálva az iszlám feminizmus más léptekben halad az egyes országokban. Azonban vannak országok, melyek a változás útjára léptek és igyekeznek megvalósítani a nők és férfiak egyenjogúsítását.

Nekünk, nyugati emberek számára az elnyomás elsődleges jele nem más egy hölgy esetében, mint a kendő viselete.

Iránban 1979-ben, az iráni forradalom után tették kötelezővé a kendő viseletét. Már a forradalom előtt is zajlottak ezzel kapcsolatos megmozdulások, de a fentebb leírt, fejlődő iszlám feminizmusnak köszönhetően, egyre több a merész forradalmár, aki felemeli a hangját a kendő viselete ellen. A női mozgalmak manapság igen sokszínűek, és változatos formában vannak jelen szerte a világon.

Úgy vélem, hogy a 20. század óta dominánsabban van jelen egy folyamatos törekvés a változásra. A sikerek mindig annak függvényében alakulnak, hogy mennyire megalkuvó az éppen regnáló rendszer. 


Létezik élet a kendőn kívül? Számunkra elképzelhetetlennek tűnik, hogy az állam kötelező határozatot hozzon arról, hogy mit viseljünk, azonban az iszlám vallás előírásai alapján ez természetszerű. A hidzsábról való gondolkodás sok muszlim országban rendkívül összetett. Annak ellenére, hogy a nők nagy aránya tiltakozik a viselete ellen, az idősebb generáció tagjai között még találunk olyat, aki természetesnek és szükségesnek véli. A generációváltás azonban már elkezdődött, a kérdés csak az, hogy mikor adja át a hatalom a nőknek a döntés jogát, hasonlóan, mint Törökországban.

A muszlim nők életét leginkább a küzdelem szóval lehet jellemezni, az iráni feminizmust alapul véve, ha olykor akadtak is kivételes helyzetek, de volt eredménye a küzdelemnek, és talán az idő előrehaladtával a kormány is hajlandó lesz engedni.Shirin Ebadi szavaival zárva: „ A nők a patriarchális kultúra áldozatai, de egyben a hordozói is. Azt azonban mindenki tartsa a fejében, hogy minden férfi, aki a nőket elnyomni igyekszik, az édesanyjának köszönhetően tudott felemelkedni."

1, Chris Beasley (1999): What is Feminism? Sage, London 3-11.o.

2, Dr. Okváth Csaba (2010): A Kegyes Korán értelmi és tartalmi fordítása magyar nyelvre. (2010) A Fahd király nevét viselő Kegyes Korán nyomtatására alapított Komplexum kiadásában,722-737.o.

képek forrása: pexels.com


Nyári kertmozi a Lélektér Alapítványnál
Mi a közös Homer Simpsonban és Sherlock Holmesban?...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2024. március 29. péntek