3 perc olvasási idő (528 szó)

ADAKOZÁSTÓL A KÖZÖS STRATÉGIAALKOTÁSIG – ÜZLETI VÁLLALATOK ÉS NONPROFIT SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEI

Az üzleti vállalkozás alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. Ez egyike azon mondatoknak, mellyel egy közgazdász hallgató a világ bármely üzleti egyetemén tanulmányainak első hetében találkozik. A fogyasztó valamilyen problémájából fakadó igényére a vállalkozás kínál megoldást, amiért cserébe – vallott világnézettől és különböző közgazdaságtani elméletektől függően többé vagy kevésbé jogosan – valamilyen szintű profitot vár el. A képlet meglehetősen egyszerű, egyik felén a kereslettel rendelkező fogyasztók, másikon pedig a kínálatot nyújtó termelő vagy szolgáltató vállalatok, a két csoportot pedig összeköti a piaci tranzakció, hétköznapi nevén eladás vagy vásárlás. 

Teljes egésznek tűnik a helyzet, hogy kerül a képbe akkor egy harmadik szereplő? Mi dolga a vállalatoknak a nonprofit szervezetekkel? Ezzel a kérdéssel foglalkozik James E. Austin, a Harvard Business School emeritus professzora. Több évtizedre visszanyúló kutatásaiban azt vizsgálja, milyen szerepet játszik a társadalmi felelősségvállalás a vállalatok stratégiájában és működésében, és ennek nyomán milyen kapcsolatot alakítanak ki egymással üzleti és nonprofit vállalkozások. Az általa kidolgozott elméleti háttér szerepe úttörő volt a különböző szektorban működő szervezetek együttműködésének vizsgálatában, melynek megértését rengeteg gyakorlati, valós esettanulmány teszi könnyebbé.

A for- és nonprofit kapcsolatok erősségét és ennek jelentését egy képzeletbeli intervallum segítségével könnyen meg lehet érteni. Az olyan könnyen tipizálható, gyakran egyirányú és alkalmi interakciók alkotják a leggyengébb kollaborációs szintet, ahol a jótékonykodó, társadalmilag felelős vállalat pénzt, vagy valami hasonlóan egyszerű erőforrást ajándékoz ellenszolgáltatás elvárása nélkül egy nonprofitnak. A következő fokozaton már komplexebb erőforrások kétirányú, kölcsönös cseréje történik strukturált keretrendszerben, célszerűen és hosszútávon felhasználva. A harmadik szinten található együttműködő felek közösen alakítanak ki stratégiákat és célokat, összehangolják szervezeti értékeiket. A legerősebben összefonódó partnerek kölcsönösen függenek egymástól, ami által szinergiákat érnek el a résztvevők és az egész társadalom részére is. Az ilyen erős együttműködések, melyekbe gyakran több, akár kormányzati résztvevő is becsatlakozik, a közös tevékenység hatásaként nagyobb értékteremtési lehetősséggel rendelkeznek, mint az egyes szervezetek tennék külön-külön.

Természetesen a vállalatok és civil szervezetek partnerségei között nincs két teljesen ugyanolyan, a kapcsolatok milyensége rengeteg tényezőtől függ, melyeket lehetetlen egy modellben összefoglalni. Az egyenes különböző szintű elköteleződést bemutató négy állomása értelemszerűen nem szigorú szabályok összessége, csak a besorolást megkönnyítő viszonyítási pontok. Nincs jobb vagy rosszabb, a kollaboráció megfelelő körülményeinek kialakítása minden esetben más. A közös tevékenységet tervező for- és nonprofit szervezeteknek nem kell szigorúan végigjárni mind a négy pontot, céljaiktól és elkötelezettségüktől függően már a kezdetektől fogva lehetséges egy erősen integrált kapcsolat. A sorrendiség sem egyértelmű, könnyen előfordulhat az együttműködés lazábbá válása a belső és külső körülmények dinamikus változásainak következményeképpen.

A vállalatok és civil szervezetek egymáshoz fűződő viszonya az elmúlt évtizedek során fokozatosan szélesedett és mélyült, aminek következményeként a megítélésük önmagukban és egymáshoz viszonyítva is megváltozott. Az elmélet egyik legnagyobb hozzáadott értéke a felismerés, hogy egy behatárolt, helyi szintű érdekek mentén működő nem profitorientált társadalmi vállalkozás nem csupán nettó haszonélvezője lehet egy transznacionális, globálisan akár több százezer főt foglalkoztató vállalat társadalmi felelősségvállalás jegyében meghirdetett adakozási programjának. A nonprofit szervezetekben meglévő tudás- és értékhalmaz ugyanúgy értéket tud képviselni az üzleti világban működő vállalatok számára is. Ennek megértése rendkívül fontos, és talán nem csak a vállalatok, hanem az emberek véleményét is képes pozitív irányba terelni azáltal, hogy rámutat, a civil közösségek társadalmunk egyik legfontosabb részét képezik.


kép forrása: Pixabay/Gerd Altmann


Civilek a segítségnyújtás élén - a veszprémi példa
Mint hal a vízben- Mi az a kollektív cselekvés, és...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. szeptember 23. szerda