2 perc olvasási idő (406 szó)

Egy újabb megkérdőjelezhető kormányzati döntés, avagy a jogász képzés alkonya?

2020. július 23-ával eljött a nap amikor a fiatalok legtöbbje örömében vagy bánatában megrohamozta valamely éjszakai vendéglátói egységet, kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az egyik legmagasabb ponthatár idén az Eötvös Loránd Tudományiegyetem Jogi képzésére volt (most kapaszkodj meg kedves olvasó), 472 pont. Ez azt jelenti, hogy nyolcvan elképesztően tehetséges és a szakmára termett fiatal állami támogatással megkezdheti jogi tanulmányait. Második legtöbb pont az állami helyekhez a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre kellett, összesen 458 pont ami szintén igen magas. Felmerül a kérdés, hogy na akkor mi is ezzel a baj? Aki jogász akar lenni az teljesítse ezeket a feltételeket! Ebben egyetérthetünk, de a baj nem itt kezdődik.

A 2020-as felvételire az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Dr. Palkovics László vezetésével, szabályozta a jogi karokkal rendelkező Egyetemeket, melynek értelmében minden intézmény maximum nyolcvan hallgatót vehet fel állami ösztöndíjas helyre, mely döntésnek hátterében az állt, hogy a vidéki jogi képzéseket felfuttassák, népszerűsítsék. Ennek nyomán kialakult egy olyan lehetetlen helyzet, amelynek köszönhetően hazánk két legszínvonalasabb jogi képzésére extrém magas ponthatár (ELTE 472 pont, Pázmány 458 pont), míg az egyéb jogi képzésekre rekord alacsony ponthatárok születtek. A tisztán látás végett: Károli 403 pont, Debrecen 413 pont, Pécs 414 pont, Győr 424 pont, Szeged 387 pont, Miskolc 365 pont. Ilyen alacsony pontokkal nem volt még példa arra, hogy valaki állami ösztöndíjjal elkezdje a jogi tanulmányait. További pikantériája a helyzetnek, hogy akik Miskolcon állami helyeket szereztek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem képzésére önköltséges helyekre sem nyertek volna felvételt. Figyelembe véve azt a tényt, amely szerint hazánk két legszínvonalasabb jogi képzése az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem falai között zajlik azt jelenti, hogy az érdeklődés ezen Egyetemek képzésére legalább a duplája, amin a kormányzati szabályozás sem változtatott. Így kialakult egy patthelyzet, melynek következtében nagyon sok tehetséges leendő hallgató, akik igen magas pontokat értek el és nagy célokkal rendelkezve megjelölték vagy az ELTE-t, vagy a Pázmányt, nem kerülhettek be ösztöndíjas helyen tanulni, miközben több tíz, akár száz gyengébben teljesítő más diák, egy gyengébb képzésen ezt megteheti. Ennek a hosszútávú következménye többek között az lehet, hogy állami költségen, tehát az adófizető állampolgárok, azaz a mi költségeinken kinevelésre kerül egy várhatóan gyengébb jogászi réteg, ezzel magának a szakmának a renoméját veszélyeztetve.

Ismét egy döntés, aminek se füle, se farka. Tudjuk, hogy a jelenlegi rendszer miként és hogyan működik. Tegnapelőtt a Corvinus, tegnap a jogi képzések, ma a színművészek, mit hoz a holnap? Orvostanoncok felkészülni?



kép forrása: unsplash.com

Nagyszerű civil programok az idei Pride-on
Szavazzatok a leginnovatívabb, gyerekeket fejleszt...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. szeptember 27. vasárnap