4 perc olvasási idő (751 szó)

Gyermekvédelemről elsőkézből – Interjú Doszlop Gáborral az SOS Gyermekfalvak vezető koordinátorával.

A Tőled Hallottam magazin Civil Körképének legújabb interjú vendége Doszlop Gábor az SOS Gyermekfalvak vezető koordinátora. Beszélgetésünk során a szervezetet ért változásokról, kihívásokról, valamint a pandémia hatásairól kérdeztem.

Az SOS több változáson és átszervezésen is átesett az elmúlt időszakban. Tudnál nekem erről egy picit részletesebben is mesélni? Hogy élte meg a szervezet? Miként csapódott le az aktivisták körében?

Ez egy újabb állomás az SOS Gyermekfalvak életében, egyfajta szakmai megújulás. A nevelőszülői családok a következő években mindenhol fokozatosan integrált lakókörnyezetbe kerülnek, nem SOS-es családok mellé. Az együttélésnek ez a formája, jobban támogatja a gyerekek társadalmi beilleszkedését és későbbi boldogulását. Csökkentjük az egy nevelőszülői családban elhelyezhető gyerekek számát is, hogy nagyobb odafigyelés jusson egy gyermekre, ezzel párhuzamosan növeljük a nevelőszülők számát. A SOS Gyermekfalvak klasszikus modellje szerint a gyerekek az SOS ingatlanjaiban, egymás melletti házakban élnek nevelőszülőknél. Számos nemzetközi tapasztalat igazolja ugyanakkor, hogy a gyerekek társadalmi beilleszkedését jobban segíti, ha nem SOS-es családok közvetlen szomszédságában laknak. A jövőben ezért olyan nevelőszülőket keresünk, akik saját ingatlanukban gondoskodnának az SOS-be került gyerekekről. A családok lényegében továbbra is megkapják ugyanazt a szakmai segítséget, amit eddig, csak területileg nem lesznek közvetlenül egymás mellett.

Jelenleg hány aktivistával dolgoztok?

Nálunk nem aktivisták vannak, hanem utcai adománygyűjtők, illetve bizonyos területeken önkéntesek. Az adománygyűjtők az utca emberét szólítják meg és mesélnek nekik az SOS-ben élő gyerekekről, családokról. Az a célunk, hogy minél több havi, rendszeres adományozó álljon mellénk, hogy kiszámítható biztonságot tudjunk nyújtani a gyerekeknek hosszútávon is. Fontos tudni, hogy sem az önkénteseink, sem az utcai adománygyűjtőink semmilyen tárgyi adományt vagy készpénzt nem fogadhatnak el! Jelenleg hét városban vagyunk jelen az országban, összesen 100-150 toborzónk dolgozik utcai adománygyűjtőként.

Mennyire nyitottak ez emberek, érezhető a vírus hatása az elutasítások mértékét tekintve?

A járványhelyzet miatt, mint sok más szervezet úgy az SOS is veszélybe került, hiszen a védekezés miatt megnőttek a költségeink, ugyanakkor sok támogató cégnek hirtelen anyagi gondjai adódtak, ezért csökkentette vagy visszavonta a támogatást.

Az utcai adománygyűjtést is megváltoztatta a koronavírus. A kijárási korlátozásokat követő legelső munkanap kétségbeejtő volt, az emberek féltek megállni és kontaktusba kerülni a másikkal. Amikor bezártak a bevásárlóközpontok és szigorúbb kijárási intézkedések léptek életbe, mi is felfüggesztettük az utcai adománygyűjtést, hiszen a munkatársaink és adományozóink biztonsága fontos számunkra. Ezért kitaláltunk egy online adománygyűjtési formát, melynek keretén belül Facebookon kezdtünk el adományozókat toborozni, méghozzá ismert emberekkel párban. Szerencsére elég hatékonyan működött ez a konstrukció, ezért át tudtuk vészelni ezt az időszakot és stabil maradt az alapítvány anyagi helyzete.

Mit tapasztaltok, mennyire ismerik az emberek a szervezetet és annak munkáját?

Teljesen változó. Mivel sokat szerepelünk a médiában és harminchat éve dolgozunk Magyarországon, sokan már hallottak rólunk, főleg a gyermekvédelmi, gyermekes, női témák iránt érzékenyebb, érdeklődőbb emberek, de a többség legtöbbször a nevünkkel van csupán tisztában, a tevékenységünkkel már kevésbé. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek nagy része örömmel áll meg nekünk és szán pár percet a gyermekvédelemre, főleg most ebben a kritikusabb időszakban.

Milyen projektek futnak jelenleg?

Az SOS alapvetően nevelőszülői hálózatot működtet. Maximum négyszáz gyermeknek tudunk biztonságos, szerető otthont nyújtani. Többségük elhanyagolás, bántalmazás, a szülők szenvedélybetegsége, betegsége, halála miatt került az SOS-be. Az SOS-ben a gyerekek nevelőszülőknél, családias környezetben nőhetnek fel. Fejlesztőpedagógus, pszichológus és különböző szakemberek a nevelőszülővel közösen azon dolgoznak, hogy a gyerekek feldolgozzák az őket ért traumákat, behozzák esetleges lemaradásaikat. Az SOS Gyermekfalvak havi, rendszeres támogatásával ezek a gyerekek esélyt kapnak az új életre. Emellett van családmegerősítő programunk, aminek az a célja, hogy megóvjuk a nehéz helyzetbe került családokat a széthullástól. A kecskeméti SOS gyermekfalu területén található Kuckó Gyermekek Átmeneti Otthonába olyan gyermekek, illetve szülők költözhetnek, akik nehéz helyzetbe kerültek, akár el is veszíthetnék gyermeküket, de kis segítségével talpra állhatnak. Itt meghatározott ideig lakhatnak, közben az SOS szakembereinek támogatásával kezdik újjáépíteni az életüket.

Van-e bármi olyan üzeneted, amit fontosnak tartasz elmondani az olvasóinknak?

Igen, hogy ha az SOSGyermekfalvak utcai adománygyűjtője leszólítja, bátran álljon meg, hallgassa meg és ha egyetért velünk, legyen támogatónk. Elképesztő történeteink vannak ezekről a gyerekekről, akik már mindent megéltek, mégis mosolyogva csinálják tovább az életet. Van mit tanulni tőlük, és megéri segíteni a jövőjüket.

Hálásan köszönöm a lehetőséget Doszlop Gábornak, hogy első kézből számolt be a szervezeten belüli változásokról és eloszlatta a felmerülő kételyeket. Ha úgy gondolod, hogy te is segítenéd az SOS Gyermekfalvak munkáját, szebbé tennéd a bajba jutott gyermekek és családok életét ne habozz, keresd Gáborékat az utcán, vagy kattints ide. Köszönöm a figyelmet interjúpartnerem és magam nevében egyaránt!


Értelmezzük a társadalmi tőkét
Nem mi vagyunk a vírus – de azért elősegítheti a k...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. szeptember 27. vasárnap