Punkok és a tudomány - A szubkultúra II. rész

Punkok és a tudomány - A szubkultúra II. rész
A kritikai kultúrakutatások második hullámára brit kutatásokként szoktak hivatkozni. Az előző cikkemben tárgyalt chicagói iskolával való párhuzam miatt gyakran emlegetik ezt az irányt birminghami iskolaként. Ezt az elnevezést nem meglepő módon azért kapta, mert a legfontosabb vizsgálódások Birminghamben, egész konkrétan a helyi egyetem Kortárs Krit...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Kultúra a kultúrában vagy önálló képződmény? - A szubkultúra

Kultúra a kultúrában vagy önálló képződmény? - A szubkultúra
Ahhoz képest, hogy mennyire széles körben elterjedt fogalomról beszélünk a szubkultúra kapcsán egy igencsak friss szópárról beszélünk. A kifejezés hiába csak a XX. században született, napjainkra mindenkivel megismertette magát, a legtöbben pontosan meg is tuják határozni, hogy milyen szubkultúra részei. Kevesen tudják azonban, hogy kihez köthetjük...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Ellehetetlenített egyetemisták

Ellehetetlenített egyetemisták
Az elmúlt pár évben a magyar felsőoktatási rendszert egy korábban elképzelhetetlennek tartott privatizációs hullám érte el. Az első privatizált intézményről elnevezett Corvinus-modell a teljesség igénye nélkül olyan egyetemek fenntartási formája lett, mint a MOME, a Miskolci Egyetem, vagy a hazai közéletet az utóbbi időben legjobban megmozgató SZFE...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

A társadalmi problémák végre mainstreamek

A társadalmi problémák végre mainstreamek
Az előző cikkemben azzal foglalkoztam, hogy a társadalmi problémák hogyan jelennek meg a filmkultúra egy kisebb szegmensében, a horror területén. Ez a műfaj bár érdekes megközelítést tud nyújtani, és képes egyfajta szociális érzékenységgel vegyített szorongás kialakítására is, azonban a felhasznált eszközei miatt csupán egy szűkebb réteget ér el (m...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

A démonoknál is ijesztőbbek társadalmi problémáink

A démonoknál is ijesztőbbek társadalmi problémáink
A társadalmat sújtó problémák már évszázados viszonylatban foglalkoztatják a különböző művészeti formák alkotóit. Szegénység, rasszizmus, devianciák gyakran képezték és képzik napjainkban is versek, regények, filmek alapját. Ezek a művek kevés kivétellel egzisztenciális drámák, az érintett csoport egy tagjának viszontagságait mutatják be, melyben a...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Kiszolgáltatott emberek - workfare, közmunka

Kiszolgáltatott emberek - workfare, közmunka
A szegénység kezelése a társadalom, és ebből kifolyólag a szociológia egyik legfontosabb kérdésköre, és rengeteg vitának is ad alapot. A jelenséget negatív mivoltában mindenki egyetért, az is, akit súlyt az anyagi depriváció és az is, aki csak közvetetten érintett benne, a kezelés módjában azonban nem található ekkora összhang a különböző csoportok...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Értelmezzük a társadalmi tőkét

Értelmezzük a társadalmi tőkét
Alapvetően, a tőke szó hallatán vagy Karl Marx főműve vagy valami olyan dolog jut eszünkbe, ami anyagi formába manifesztálódott, kézzel fogható, és ha nem is pénz, de közvetlenül arra váltható. Ezek a szociológiai értelembe vett tőkefajták klasszikus tárgyi vagy gazdasági formái. Ennél azonban sokrétűbb fogalomkörről beszélhetünk, mely a fentieken ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Egy XIX. századi fogalom napjainkban

Egy XIX. századi fogalom napjainkban
A szociológiában az egyik legrégibb vita, hogy mennyire van helye még az osztály fogalomnak. Számos társadalomtudós hajlik a fogalom és az általa nyújtott értelmezési keretrendszer elvetése felé. Abban sincs azonban egyetértés, hogy az elavultnak minősített kategóriát mi váltsa fel. Egyes hangok az individualizációra hivatkozva elvetnének mindenfél...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Tekerj el a vírus elől - a Bubiban rejlő kiaknázatlan potenciál

Tekerj el a vírus elől - a Bubiban rejlő kiaknázatlan potenciál
​A járványügyi körülmények sokban befolyásolják mindennapi életünket, többek közt a közlekedés terén is. Az ember sokkal kevésbé érzi az egészségét biztonságban egy tömött tömegközlekedési eszközön, így a kockázatot csökkentő megoldások felé néz, mint az autó és a kerékpár. Mivel a főváros sok lakójának nincs se autója se kerékpárja, számukra a köz...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Egy gondolat a szobordöntések margójára

Egy gondolat a szobordöntések margójára
Az elmúlt hetekben szinte az egész világ az Egyesült Államokat felrázó tüntetésekre figyelt. Az eseménysorozat annyira szerteágazó akciókat és reakciókat váltott ki, hogy egyben mindezekkel már nem is lehet foglalkozni. Egymás mellett bontakoznak ki különböző mozgalmak, melyeket változatos ideológiák kötnek össze, így aki el kíván igazodni abban, h...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Lokalizmus és az öntudatos fogyasztás - szatyor bevásárlóközösségek

Lokalizmus és az öntudatos fogyasztás - szatyor bevásárlóközösségek
A szatyor bevásárló közösségeket is életre hívó igény az egészséges élelmiszerhez való hozzájutáshoz való vágyból alakult ki. Ez elsősorban a városi értelmiség körében jelent meg, akik számára vonzó volt a helyi termelőktől történő közvetlen vásárlás lehetősége. Ennek a szemléletnek fontos szempontja, hogy az áru minél közelebbről legyen beszerezve...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Akik keverik Budapestet Torontoval - avagy miért fontos a kontextus?

Akik keverik Budapestet Torontoval - avagy miért fontos a kontextus?
A napokban került elém egy jobboldali agytröszt által közölt szemle, melynek tárgya a legutóbb bejelentett női főszereplővel érkező Star Wars sorozat volt. A think tankektől szokatlan témát a főszereplő neme indokolta, az említett intézet ugyanis ebben feminista (sőt, LGBTQ) propagandát vélt felfedezni. Az írás negyede foglalkozott konkrétan ezzel ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

A civil közoktatás, mint esély a szegregáció leküzdésére

A civil közoktatás, mint esély a szegregáció leküzdésére
Pierre Bourdieu óta biztosan tudjuk, hogy az oktatási rendszerek újratermelik a társadalmi különbségeket. Bár ő Franciaországot vizsgálta, azonban számos kutatás szerint Magyarországon sincs ez másképp. Ennek oka a magyar iskolarendszer szegregáltsága, hisz egy hátrányos körülmények közül érkező tanulónak nincs esélye olyan tudásra szert tenni az a...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Nem eladósít, mégis bank. Mi az?

Nem eladósít, mégis bank. Mi az?
Ahogy a járványügyi helyzet hatására minden nap tömegek vesztik el munkájukat, úgy lesznek egyre fontosabbak ezeknek az embereknek az életében az élelmiszerbankok. Mik ezek az intézmények és miért fontosak számunkra? Hogy akadályozhatják a társadalmi egyenlőtlenségek további mélyülését? Miért éri meg őket támogatni?​Az élelmiszerbankok nonprofit al...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Egy könnyen betartható ígéret

Egy könnyen betartható ígéret
2019 tavaszán került elém a Mi Hazánk párt szóróanyaga, amivel az EP választásokra próbáltak szavazatokat szerezni maguknak. A papíron tíz bulletpointot tüntettek fel, amik között voltak a pártra való voksolás mellett szóló érvek és homályos ígéretek is. Ezek közt néhány kifejezetten abszurd volt, a szibériai bérrabtartás például ezek közé sorolhat...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Piacosított szexualitás - hogyan nyomja el a nőket a kapitalizmus?

Piacosított szexualitás - hogyan nyomja el a nőket a kapitalizmus?
A nemek közti egyenlőséghez elég az egyenlő lehetőségeknek létrejönni, ez pedig már megvalósult – mondja a kortárs feminizmus ellenzőinek egyik közkedvelt érve. Ennek a kijelentésnek az igazságtartalma viszont kérdéses. Bár látszólag úgy tűnhet, hogy a törvények megteremtették a jogegyenlőséget, amiből egyenesen következik a lehetőségek egyenlősége...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás

Panoptikusság, avagy a pestis máig érezhető következményei

Panoptikusság, avagy a pestis máig érezhető következményei
Ha meg kéne neveznünk egy közös dolgot a Kínai Kommunista Pártban, a pestisjárványokkal küzdő középkori hatalmakban és a Googleben valószínűleg hosszú fejvakarás után sem igazán jutnánk eredményre. A válasz azonban kézenfekvő, ez pedig a panoptikusság, a civilek megfigyelése és a róluk való adatgyűjtés. Bár a megfigyelőállam ideájáról sokaknak...
Tovább a teljes bejegyzéshez
  0 hozzászólás