Lokalizmus és az öntudatos fogyasztás - szatyor bevásárlóközösségek

A szatyor bevásárló közösségeket is életre hívó igény az egészséges élelmiszerhez való hozzájutáshoz való vágyból alakult ki. Ez elsősorban a városi értelmiség körében jelent meg, akik számára vonzó volt a helyi termelőktől történő közvetlen vásárlás lehetősége. Ennek a szemléletnek fontos szempontja, hogy az áru minél közelebbről legyen beszerezve és ezzel a szállítás árát és a környezetre rótt terhet is csökkentsék. 

​A szatyor szervező ereje a tudatos vásárlói szándék. Céljuk, hogy a tagok magas minőségű termékeket vásárolhassanak önmagukhoz képest alacsony áron. Az ilyen kereskedelem nem csupán pénztárcabarát, hanem a közösség számára szociális haszonnal is jár. Erősebb együttműködéshez, felelősségteljes háztartásvezetéshez és jelentős bizalomnövekedést eredményezhet. A termelőknek pedig biztos piacot jelent, ami figyelembe veszi az egyes termékek idényjellegűségét. A szatyor-modell alapját a lokalizmus adja, azaz helyi kérdéseket és problémákat helyi válaszokkal kíván megoldani.

A közösség által támogatott mezőgazdaságnak tekinthető közösség lényege, hogy kialakuljon egy közvetlen kapcsolat a termelő és a fogyasztó között, így hozzájárulva a bizalom jelenlétéhez, és a fogyasztó számára jó minőségű árut a termelőnek pedig tisztes jövedelmet garantáljon. A közvetlen kapcsolat előnye, hogy a szolgáltató és a fogyasztó közös érdekévé válik a piac színvonalának magasan tartása. A modell lényege, hogy a termelő adja a logisztikai hátteret és egy elosztási pontra vagy házhoz kiszállítja a megrendelt termékeket. A rendelés interneten vagy telefonon történik. A szatyor különlegessége, hogy a logisztikai hátteret a vásárlók közössége adja (akár civil szervezeti formában).

A szatyor közösségek az ország több településén megtalálhatók. Alapelveik a méltányos kereskedelem támogatása, organikus gazdaság preferálása, maximum 70 km-es beszerzési táv, közvetlen termelői kapcsolat (sokszor annyira, hogy a fogyasztó fontosnak találja a termelővel való szorosabb személyes kapcsolatot) és az állandó beszállítás. Ezen felül a szatyor közösségek figyelembe veszik, hogy nincs minden évszakban gyümölcs vagy zöldség, így népszerűsítik tagjaik között a befőzést és tartósítást, aminek köszönhetően mindig tudnak mit fogyasztani. A termékek köre folyamatosan bővül, köszönhetően új gazdák bevonásának.

A budapesti szatyor közösség tagjai hetente vásárolnak, rendelésüket a hét elején adják le, ami a belvárosban vehetnek át. A rendszer rugalmasságot igényel, mert az emberi tényezőnek nagy szerepe van, így egy betegség vagy autó meghibásodás esetén csúszhatnak a kiszállítások. Ez azt jelenti, hogy a bizalmi kapcsolatnak nem csak az árucserében, de annak fenntartásában is nagy szerepe van.

Kecskeméten a Szatyor tagjai az interneten hétfőn leadott rendelésüket csütörtökön vehetik át. Ekkor kell kifizetni is az árut. a romlott árut visszacserélik. Kecskeméten az át nem vett áru eladására és bemutatására egy külön piacrészt is kialakítottak. Ez fontos, hogy párbeszéd alakulhasson ki termelők és fogyasztók között és alapot ad egy fenntartható közösségnek.

A Szatyorban található termékek közvetlenül kistermelőktől származnak. A lista változó, hatással lehetnek rá a helyi adottságok, az évszak és a vásárlók igényei. A zöldségek (szezononként más és más termékek) mellett helyet kapnak tejtermékek, alkoholok, tojás, gyümölcsök, fűszerek, de akár kenyerek, tészták, lisztek és húsok is. Vannak kevésbé tipikus termékek is, például a csokoládé és különböző tisztítószerek.

Fontos látni, hogy az ilyen közösségek jelenléte megéri mind a városvezetőknek, mind a közösség tagjainak is. Egy adott település és vidéke kapcsolata fontos az emberek szemléletének formázásában, valamint az élelmiszerbiztonságban és emberi kapcsolatokban jelenlévő társadalmi tőke hozzájárul az emberek közérzetének alakulásához.

(kép forrása: link )