3 perc olvasási idő (590 szó)

Az ENSZ nemzetközi megítélése és kihívásai

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) megalakulását követően számos kritika szárnyra kelt. Egyesek szerint az ENSZ nem más, mint egy nemzetközi klub, ahol a tagok összejönnek és vitatkoznak, azonban nagy hatású döntések nagyon lassan születnek. A nemzetközi szervezetek életében nagy kihívást jelent a vétójoggal rendelkező államok hatalma, a kisebb nemzetállamokkal szemben, és ennek a demokráciára, szuverenitásra és nemzetközi jogra gyakorolt hatásai ma is érvényesülnek. De mi történik fordítva? Az ENSZ-nek mekkora hatalma van egy kisebb államra visszavetítve? Milyen szinten tud érvényesülni a nemzetközi jog? 

Az ENSZ alapvetően neoliberális alapokra épül, amely ma már a nemzetközi kapcsolatok teljeskörű ideológiájának számít. A szervezet célja és fontossága megkérdőjelezhetetlen a biztonság, a béke és a nemzetközi együttműködések szintjén. Sok esetben az ENSZ fontossága sokkal pozitívabban van feltüntetve, mint a valóságban.

A hatalmi egyensúly fenntartása az egyik legnagyobb kihívásnak tekinthető, a nemzetközi szervezet életében. Az állandó tagok vétójoga sokszor megkérdőjeleződött, ugyanis bármilyen politikai kérdésben azonnali hatállyal el tudnak utasítani egy javaslatot. A probléma másik oldala, az ok, hogy miért éppen Kína, Franciaország, Nagy Britannia, Oroszország vagy az Egyesült Államok rendelkezik vétőjoggal. Számos kezdeményezés megjelent az elmúlt évtizedekben más országok vétőjogának kiterjesztésétől egészen a vétőjog teljes eltörléséig. Ezek a kezdeményezések, azonban nem lettek végül jóváhagyva. Ilyen volt például, a G4 (Group of four), amely 6 állandó tagot jelentett volna vétójog nélkül. Tartalmazott volna Afrika számára két állandó képviseleti helyet, vétójog nélkül. Az államok közötti versengés miatt, végül nem fogadták el a javaslatot. A hatalmi egyensúly megtörését, a kisebb hatalommal bíró államok nehezményezik. Annak ellenére, hogy minden államnak egyenlően egy szavazata van, mégis az állandó tagok politikai és gazdasági érdekei tükröződnek vissza.

Ha már a kisebb államoknál tartunk, Magyarország mellett sem mehetünk el. Az ENSZ számos felmérést végez a tagállamok politikai, társadalmi, környezeti és gazdasági fejlődésével kapcsolatban. Magyarország kormánya sokszoros aggályt kelt az ENSZ diplomatái között. Az OHCR (Az ENSZ emberjogi bizottsága) legújabb decemberi felmérése szerint, a magyar kormány az elmúlt 2 év során tízen háromszor követett el olyan jogsértéséket, amelyeknek komoly következményei vannak az emberi jogok megítélésében. A cikk továbbá kitér arra is, a COVID-19 vészhelyzete alatt a kormány fellépet a LMBTQ társadalom alapvető jogai ellen is, amely nem összeegyeztethető az ENSZ alapelveivel. A szervezet többször figyelmeztette a magyar kormányt, azonban semmilyen előrelépés nem történt az ügyben. Ebben az esetben felmerül a szuverenitás egyensúlyának fenntartása és egy nemzetközi szervezet hatáskörének fontosságai. Tehát, hogyha ténylegesen bizonyítható egy perem csoport jogainak kiszolgáltatott helyzete, akkor miért nem cselekszik az ENSZ.

A kérdésre a válasz nem egyszerű, hiszen az ENSZ köztudottan nemzetközi normákra fókuszál. Az szervezet működésében létrejöttek ugyan kötelezettségek, amelyeket minden tagállamnak kötelezően alkalmaznia kellene. Egyrészt ezeket leginkább vámok során vagy nemzetközi egyezményekben alkalmazzák. Másrészt, a tagállamok legtöbb esetben nem ismerik el, hogyha jogsértést követtek el. A nemzetközi politikai megállapodások ezzel szemben csak javaslatok. Az ENSZ közgyűlése évente átlagosan 350 megállapodást fogad el. Ennek ellenére ezek a megállapodások főként az Angolszász államokban hatásosak, amelyeknek az alapja a szokásjog.

Arra a kérdésre, hogy mennyire hatékony az ENSZ vagy mennyire nem, nehéz válaszolni, azonban egy dolog biztos. Ahhoz, hogy a szervezet továbbra is a fékek és ellensúlyok rendszere mentén működhessen, egy olyan hatalmi egyensúlyt kellene létrehozni, amely által nem sérülnek sem a kisebb államok, sem a domináns hatalmak érdekei. A normatívák és kötelezettségek bizonyos szinten veszélyeztethetik a szuverenitást, emiatt nehéz helyzetben vannak a nemzetközi szervezetek. Azonban nem mehetünk el a tény mellett, mi szerint a nemzetközi egyezmények és a nemzetközi jog alkalmazásai számos eredményt hoztak a politikai, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi nemzetközi kapcsolatok és együttműködések tekintetében. 


Mi következik holnap és miért: Axios
SZKÓP OKtatás az Amnesty-től

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2021. október 20. szerda