A tüntetés, mint társadalmi hozadék

Az elmúlt hetek eseményei az egész világot megrázták. Az afroamerikai George Floyd igazságtalan haláláért millióan tüntettek. A demonstrációk azonban cseppet sem voltak békések, sem szervezetlenek. Ebben a cikkben megtudhatjátok, hogy miért kezdtek el tüntetni az emberek, melyek ennek a pszichológiai okai, illetve mi a kapcsolat a demokrácia és a tüntetések között. 

​Mi az a tüntetés és hogyan alakult ki?

A tüntetések olyan társadalmi megmozdulások, amelyek során egy nagyobb társadalmi csoport véleménynyilvánítását tűzi ki célul. A megmozdulások minden esetben a nemzet és az állam ellentétéhez fűződnek. Az 1960-as években egy változási folyamat indult el a hatalom és az állam között (Porta- és -Tarrow, 2005). A világnak már nem csupán nemzeti lencsén kellett átlátnia, hanem megindult a globális gondolkodás. Új kihívások jelentek meg, mint például az Európai Unió vagy az emberkereskedelmi hálózatok kialakulása. Az új kihívások által nagyobb szerepe lett a tüntetéseknek, mint eddig bármikor. Porta- és -Tarrow szerint három folyamatát különböztetjük meg a társadalmi megmozdulásoknak (2005). Az első, a diffúzió. A diffúzió önmagában a tüntetési tervezés mozzanatát és azoknak gyakorlati átvitelét segíti egyik nemzetről a másikba. A domesztikáció a helyi, nemzeti konfliktusok reflektálását jelenti. Az externalizáció a független intézmények bevonását jeleníti meg, amely által a tüntetés sorozatok a korábbi megmozdulásokhoz képest sokkal szélesebb társadalmi rétegekhez érnek el.Ezek a folyamatok ugyan fontos szerepet játszanak a megmozdulások sikerességében, ezzel szemben a legnagyobb ráhatás a globális igazságosság (Porta,-Tarrow,2005). Ha visszakanyarodunk az USA példájához, láthatjuk, hogy egy afroamerikai igazságtalan halála tömegeket indít el az utcára. 

​Mi a demonstrációk mögöttes pszichológiája?

A demonstráció okai hosszú évszázadok óta felkapott téma a szocálpszichológusok körében. Aklasszikus teóriák állítása szerint a tüntetések főbb oka a tömegek részéről a szolidaritás kifejezése, amely leginkább sérelmekből származik. A sérelmekegy múltbeli eseményhez köthetőek. Ha visszagondolunk a rasszizmus kezdeteire, kipipálhatjuk az amerikai táradalom sokszoros sérelmeit a listáról. Foster és Matheson kutatásból kiderült, hogy a tüntetések iránti motiváció nő, hogyha egy csoport azonos tapasztalatán alapul a sérelem (1999). Csoportos szinten megjelenik a félelem, a tehetetlenség és az igazságtalanság, amely akár olyan mértékű társadalmi megmozdulást jeleníthet meg, amelyhez hasonlót ma az Egyesült Államokban tapasztalunk. A részvételnél fontos szerepe van a lehetőségeknek és a probléma megoldásának. Így ebben az esetben egy nemzet polgárai mögött olyan szervezetek és szakemberek állnak, akik a közös értékek meghatározása által cselekvésre tudnak motiválni tömegeket. Amerikában jelenleg az egyik legeltrejedtebb kezdeményezés, a Black Lives Matter, amely a feketék erőszakos elnyomása ellen lép fel. Stekelenburg és Klandermans állítása szerint, a saját érzelmek is fontos szerepet játszhatnak a demonstrációk felemelkedésében (2008). Olyan helyzetekben, amikor egy nemzet, gazdasági nehézségekkel küzd vagy olyan belső társadalmi problémákkal, amelyek fellázítják az indulatokat. Hasonlóképpen van ez az Egyesült Államokban is. A koronavírus által több millió munkanélküliről beszélünk, akiknek életkörülményei is rosszabbodtak. Ezeknek egy jelentős százaléka sötét bőrű. Az alacsony életkörülményeik és a saját identitásuk veszélybe kerülése, elindította az érzelmek elhatalmasodását, amely tüntetés sorozatokhoz vezetett. Tehát, a demonstrációk mögöttes tartalma sokkal bonyolultabb és összetettebb, mint ahogy ez észlelhető. Nem csupán a pszichológiai, de a szociális és gazdasági tartalma is nagyon fontos a tüntetés mibenlétével és motivációjával kapcsolatban.

Mi köze ennek a demokráciához?

A társadalmi megmozdulások nem csupán pszichológiai háttérrel és szerveződési procedáruvál rendelkeznek. Az egyik legnagyobb mögöttes mondanivalója a tüntetéseknek a figyelmeztetés arra, hogy az adott állam komoly problémákkal küzd, amelyeket a politikai vezetők képtelenek megoldani. Így a polgárok élnek demokratikus jogaikkal és megpróbálják terjeszteni a változás elindítását. A társadalmi megmozdulásokat sokszor azonosítják az úgynevezett "direkt" demokráciával, hiszen a tüntetések sikeressége teljes mértékben a nemzet polgárain alapul. A világtörténelemben láthattunk sikeres győzelmeket és rendszer- szintű változásokat. A nagyobb kaliberű erőszakos tüntetések mindig ítéletidőkben jelentek meg. Ezen tüntetések általában nagy változásokat eredményeztek. Reflektálva a jelen amerikai eseményekre. Ez pont egy olyan időszak az amerikai polgárok életében, amikor jó időben erős ellenállások vizualizálódnak, amelyek nagy változásokat hoznak. Sokak szerint, a nagyobb megmozdulások politikai érdekekből képződhetnek. Egy olyan kontinensen, ahol a munkanélküliség, a rossz életkörülmények, a közelgő választások, a politikai vezetők bizalmatlansága és a rendőri brutalitás igazságtalansága egy cipőben jár. Vajon egy ilyen Amerikára milyen jövő várhat? 

képek forrása: pixabay.com