4 perc olvasási idő (718 szó)

„KELLENE EGY BRUCE WILLIS, AKI JÖN ÉS MEGMENTI A GAZDASÁGOT”

Koronavírus – gazdasági vita szakértőkkel. Ezzel a címmel szervezett online vitaestet a Rajk Szakkollégium április 8-án a koronavírus gazdasági következményeiről és az ehhez kapcsolódó állami és üzleti intézkedésekről. Az ország legelső szakkollégiuma, melynek tagságát közel száz a Corvinuson, az ELTE TáTK-n és a CEU-n tanuló diák alkotja, március végén ünnepelte megalakulásának ötvenedik évfordulóját, a körülmények miatt az interneten. Mitől különb ez az esemény, mint sok másik hasonló céllal szervezett beszélgetés, milyen hozzáadott értéket nyújthat a naponta megjelenő sok száz cikk, riport és interjú mellett? A szervezők és vitapartnerek kiemelt célja volt a hallgatóság bevonása, így frontális előadás helyett olyan diskurzus alakulhatott ki, ahol szabadon lehetett kérdezni és reflektálni egymás gondolataira.

A kollégium jelenlegi diákjai által moderált vita mindhárom meghívott vendégét szoros kapcsolat fűzi a Rajkhoz, volt szakkollégistaként az elmúlt évtizedek alatt több, mint 800 fősre növekedett alumni hálózat tagjai. Chikán Attila, a Corvinus Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója a Rajk alapításától kezdve fontos szerepet tölt be a kollégium életében, kezdetben igazgatóként, majd az utóbbi években elnökként. Kopányi Mihály a World Bank vezető pénzügyi közgazdásza, Valentinyi Ákos a University of Manchester makroökonómia professzora.

Nagyon kevés adat áll rendelkezésre – kezdte Valentinyi Ákos a helyzetelemzést. Egy olyan precedens nélküli szituációban kell megpróbálni értékelni az állapotot és előrejelzéseket tenni, melyben senkinek nincs előzetes tapasztalata. Bár véleménye szerint még csak egy gazdasági vonatkozású egészségügyi krízisről beszélhetünk, nem lehet megállapítani, meddig tarthat a jelenlegi helyzet, aminek biztosan csak az oltóanyag kifejlesztése vethetne véget. Kellene egy Bruce Willis, aki jön, és megmenti a gazdaságot – ezzel a hasonlattal írta le a világon eluralkodó állapotot.

Kopányi Mihály szerint a fejlett országok vezetői azt gondolták, a járvány megmarad a fejlődő világban, így váratlanul érte őket a vírus gyors elterjedése. Felkészületlenségük miatt hiába tett számos kormány szigorú lépéseket, ezek sok esetben késve érkeztek és elsősorban rövidtávú problémák megoldására optimalizálták őket. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy míg az 1929-es válság elmélyülése több évbe telt és 2008-ban is egy év kellett hozzá, most három hét elég volt ehhez.

Az elemzők és döntéshozók többsége az utóbbi időszakban már a vírus megjelenése előtt is bizonyos mértékű recessziót vagy válságot prognosztizált, Chikán Attila szerint azonban arra senki nem számított, hogy ez a gazdaságon kívülről érkezhet. Véleménye szerint a magyarországi lépések időzítése megfelelő, tartalmuk azonban már kérdéses. A kormány intézkedéseiből teljesen hiányzik a szociális érzékenység, pedig rengetegen élnek már most olyan körülmények között, ami nem tud tovább romlani, valamint az alsóközéposztály és a kis-és középvállalkozások is rendkívüli veszélynek vannak kitéve bevételeik hirtelen kiesése miatt. Három lépést ajánl a rövidtávú válságkezelés érdekében: bizonyos szintű jövedelem juttatása az arra rászorulók részére, a költségvetési hiány kitűzött céljától való eltérés, valamint a politikai szándékok vezérelte járványhelyzeti intézkedések elutasítása.

A megkérdezett közgazdászok szerint az egészségügyi vészhelyzet alakulásával együtt változhat a társadalom hozzáállása is a korlátozó intézkedésekhez. Valentinyi Ákos kiemelte, egyéni érdekeik sérülése miatt az emberek, kiváltképp a legkevésbé veszélyeztetett fiatalok a jó idő előrehaladtával egyre kevésbé tartják be a kijárási tilalmat, a lakosság nagy arányú szabályszegésénél pedig a hatóságok tehetetlenek. Eljöhet a pont, amikor a karantén több társadalmi és gazdasági kárt okoz, mint hasznot, így azt részlegesen feloldják, akár már heteken belül.

A jövővel kapcsolatos kilátások terén jelentős társadalmi változásokra számít mindhárom meghívott, mindazonáltal a változások valószínűleg nem lesznek drámaian eltérők ahhoz képest, amik eddig is folyamatban voltak. Kopányi Mihály kiemelte a globális lépések szükségességét, a járvány elhúzódása esetén ugyanis komolyabb gazdasági változásokra is lehet számítani, ami a világszintű eladósodottság további növekedéséhez és hiperinflációhoz is vezethet. A globalizáció, a digitalizáció és a fenntarthatósági törekvések következtében már a járvány elterjedése előtt is sokan a világ drasztikus átalakulására számítottak, a vírus csak ráerősít és irányt ad a folyamatoknak Chikán Attila szerint. A mostani, beszűkült életforma azonban fenntarthatatlan, ezért nem várható a globalizáció visszaszorulása hosszútávon.

A vita szélesebb közönség felé történő kinyitása után olyan kérdések merültek még fel, mint a nagyvállalatokat és vagyonos réteget sújtó szolidaritási adó bevezetése, illetve a nemzetközi szervezetek tevékenységének, vagy épp cselekvésképtelenségének megítélése. A beszélgetésen számos közgazdász, köztük egyetemi professzor, Világbank munkatárs, egykori MNB alelnök és gazdasági szakújságíró is részt vett. Az itthon eddig példanélküli diskurzus zárógondolata a párbeszéd fenntartására és folytatására irányuló felhívás volt, mivel ahogy a Rajk Szakkollégium által szervezett esemény is bizonyítja, a minket körülvevő világ változásairól beszélni érdemes és izgalmas. A vita teljes egészében megtekinthető a Facebook esemény alatt, vagy ezen a linken.


kiemelt kép forrása: facebook.com/rajkofficial


Minden percet hasznosan?
Egy könnyen betartható ígéret

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. május 28. csütörtök