4 perc olvasási idő (836 szó)

Civilizáció: Segítenének a civilek, de a kormány a Helyreállítási Tervben sem számol velük

Ma van a Helyreállítási Terv benyújtásának a határideje, a civil szféra szereplői azonban nem csak az egyeztetésből maradnak ki, hanem tudásukra, tapasztalatukra a megvalósítás során sem tart igényt a kormány. Hiába segítenének, a tervezet nyilvánosan elérhető változata szinte egyáltalán nem számol a bevonásukkal.

A Civilizáció koalíció civil szervezetei ezért gyorselemzésükben számba vették, mely területeken (köznevelés, felzárkózás, vízgazdálkodás, zöld átállás, digitalizáció, egészségügy) milyen civil hozzájárulásra lenne szükség a tervben kitűzött célok megvalósulásához, vagyis az ország fejlődéséhez. A gyorselemzést változtatás nélkül közöljük alább. 

A Civilizáció koalícióban együttműködő szervezetek február elején nyílt levelet intéztek dr. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárhoz, kifogásolva a következő években várható EU támogatások felhasználására vonatkozó tervek kidolgozásában az egyeztetés és az érdemi civil részvétel hiányát. Noha levelünkre választ a mai napig nem kaptunk, április közepén végre teljes terjedelmében is elérhetővé vált Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképeségi Terve (HET) a korábbi szűkszavú összefoglalók helyett.[1]

Mivel a kormánynak április 30-ig kell benyújtani a HET-et az Európai Bizottsághoz, a több mint 400 oldalas dokumentum áttanulmányozására megint nem sok időt hagytak. Ennek ellenére több szakmai civil szervezet tett a saját szakterületén észrevételeket (pl. Transparency International-Magyarország, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és több tagszervezete, Autonómia Alapítvány és más roma integrációval foglalkozó szervezetek), és hívta fel a figyelmet a HET gyengeségeire és hiányosságaira.

Jelen gyorselemzésünkben kifejezetten abból a szempontból vizsgáltuk a HET-et, hogy (a társadalmi konzultáción túl), a végrehajtásban, az egyes intézkedések megvalósításában mennyiben számít a civil szervezetek közreműködésére, részvételére. A rövid válasz: szinte semennyire - a civil szervezeteket alig-alig említi a dokumentum, és ha igen akkor is mellékesen, sokadik szereplőként – leginkább talán az illegális hulladéklerakók felszámolására irányuló Tiszta Magyarország programban merülnek fel lehetséges közreműködőként. Szemétszedés – ez lenne a civilek feladata a kormány szerint?

Ezzel szemben meggyőződésünk, hogy az 55 ezer hazai civil szervezet a HET szinte minden intézkedési területén hasznosan kiegészítheti az egyéb szereplők munkáját, új elemekkel, szempontokkal, meglátásokkal gazdagíthatják azt, így segítve a kitűzött célok – az ország fejlődése – minél hatékonyabb elérését. A teljesség igénye nélkül (és anélkül, hogy a terv szakmai tartalmát vizsgálnánk) például az alábbi területeken lehetne megfontolni a civilek fokozottabb bevonását megvalósítóként:

1) Demográfia és köznevelés komponens – a KSH adatai szerint a hazai civil szervezetek 13%-a tevékenykedik az oktatás területén. Sokan közülük nyilván hasznosan részt tudnának venni a digitális oktatáshoz és a klímaalkalmazkodó neveléshez szükséges tartalmak kidolgozásában (az Oktatási Hivatal mellett), azok népszerűsítésében, a pedagógusképzésben, és informális oktatási tevékenységekkel is segíteni tudnák a nevelési célok elérését. Emellett a HET a bölcsődei férőhelyek fejlesztése terén sem számít a – gyakran civil csoportok által működtetett – családi bölcsődék hálózatára.

2) A felzárkózó települések komponens egészében fontos lenne nagyobb szerepet biztosítani a területen tevékenykedő, pl. roma integrációban évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szervezetek megközelítéseinek, eszközeinek és módszereinek is. A terv mostani formájában kizárólag a helyben, települési szinten működő szervezeteket nevesíti potenciális megvalósítóként (a koordinátor Máltai Szeretetszolgálat iránymutatásait követve). Azonban a dokumentum is elismeri, hogy ezen a területen nagyon is testreszabott, a helyi szükségletekhez és lehetőségekhez igazodó fejlesztésre van szükség, amihez a tapasztalatokkal rendelkező fejlesztő szervezetek, hálózatok módszereinek teljes tárházából lenne érdemes kiválasztani a leginkább alkalmasakat.

3) Vízgazdálkodás és zöld közlekedés komponensek - noha első pillanatra talán nem magától értetődő, hogy az alapvetően infrastrukturális beruházásokat tartalmazó programokban mi lehet a civilek szerepe, a vízgazdálkodásban a terv is említi a gazdák körében történő szemléletformálás fontosságát, amiben a Nemzeti Agrárkamara mellett természetvédelmi civil szervezetek is sok tapasztalattal és jártassággal rendelkeznek. Hasonlóan, a közlekedési programban a kerékpáros fejlesztések mellé kellene (lehetne) az infrastruktúra használatát, a kerékpározás népszerűségét növelő szemléletformáló elemeket tenni.

4) Az energia – zöld átállás komponens egyik fontos intézkedése a lakossági napenergiás fejlesztések támogatása. Mind a lehetőség megismertetésében, mind a lakossági pályázatok és felújítási tervek kidolgozásának segítésében fontos szerepet játszhatnak a témában jártas civil szervezetek és az általuk nyújtott tanácsadás. Különösen mivel az energiaszegénységgel érintett háztartások a terv szerint előnyt élveznek a pályázatok elbírálásában, fontos lenne az őket elérni képes civilek fokozottabb bevonása a programba.

5) és egészségügy komponensek - e területeken is a reformokhoz kapcsolódó személetformálásban, népszerűsítésben, a célcsoportokhoz való eljutásban segíthet a civil szervezetek tevékenysége. Előbbi programban pl. digitális kompetenciák fejlesztésében, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát szolgáló eszközök használatának betanításában vehetnének részt, utóbbiban pedig a krónikus betegeket tömörítő szervezetek segíthetik hatékonyan az alapellátásban kitűzött célok elérését.

Úgy gondoljuk, hiba lenne lemondani mindezen kapacitásokról és tudásról a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv megvalósítása (és a kapcsolódó jelentős mértékű forrás felhasználása) során. Bár a civilek közreműködőként, megvalósítóként való bevonása többféle úton is megtörténhet, a legjobb civil szervezeti módszerek, gyakorlatok kiválasztását elsősorban versenyeztetéssel, nyílt pályázati úton lehet elérni – ez az elem is fájóan hiányzik a HET mostani változatából.


A gyorselemzést kiadja: Civilizáció koalíció

Aláíró tagok:

  1. Autonómia Alapítvány
  2. Az Emberség Erejével Alapítvány
  3. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
  4. Humán Platform
  5. K-Monitor
  6. Magyar Helsinki Bizottság
  7. Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
  8. MASZK Egyesület (Szeged)
  9. Nyomtass te is!
  10. Ökotárs Alapítvány
  11. TASZ
  12. Utcáról Lakásba! Egyesület
  13. Védegylet


[1] Gyorselemzésünk a nyilvánosságra hozott HET alapján készült, azonban a legfrissebb sajtóhírek szerint a kormány végül egy másik dokumentumot fog benyújtani. Ez nem került nyilvánosságra, így reflektálni sem áll módunkban rá.


Minden, amit a közfoglalkoztatásról tudni akartál:...
Könyvajánló - Patrick Ness: Kés a Zajban

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2021. június 24. csütörtök