3 perc olvasási idő (608 szó)

Mint hal a vízben- Mi az a kollektív cselekvés, és mi köze a halászokhoz?

​A kollektív cselekvés fogalma már csak etimológiailag is tükrözi az ember a közjóért – értve egy adott csoportot, melynek ő, mint egyén nem feltétlenül tagja- tett erőfeszítését. A kollektív szóhoz ezen felül még egy jelentés társulhat: egyrészt egy közösség közös erőfeszítését, másrészt a közös ügyet is magában hordozza.

A kollektív cselekvéseket azonban nem feltétlenül kell erős moralitással kezelni. A közjóért tüntető tömegek, vagy az utolsó leheletükig küzdő szabadságharcosok valid, de nem egyedüli példái egy, a drámákon és a híradókon túl a mindennapjainkban is éppen úgy megjelenő jelenségnek. Például, ha az igazságtalanságot felismerve egy külső csoport érdekében tennénk erőfeszítés, az szövetséges cselekvésnek számítana. Vegyünk tehát egy kellően száraz és globális témát: az üzletet.

Adott egy fix vízterület, adott a benne úszkáló, koránt sem konstans halpopuláció, adottak az ezt kiaknázó halászok, és persze adott az igény, a termelés és megélhetés igénye. Az emberek alapvető célja tehát a minél nagyobb nyereség, ennek érdekében pedig minél nagyobb hajókkal és legénységgel szelik a tavat, egészen addig, amíg egyszer csak csappanni kezd az állomány. Ekkor rájönnek, hogy ha továbbra is fenn akarják tartani az üzletüket, akkor vissza kell fogniuk a termelést, különben a halaknak nem lesz elég ideje reprodukálódni, és a tó „nyersanyagai" jószerével kihalnak. Azonban – mind a való életben- nem csupán egy vállalat rendelkezik a tó feletti hatalommal, szó sincs monopolhelyzetről. A tó hemzseg kisebb-nagyobb csónakoktól, akiket ugyanaz a cél vezérel. Össze kell fogniuk, ha mind az üzletüket, mind a tó ökoszisztémáját meg akarják tartani. Idáig egyszerű is lenne, hiszen mindenkinek érdekében áll az egyesség. Csak egy változót hagytunk ki a képletből: az emberi természetet.

Nem arról van szó, hogy az emberek alapvetően rosszak, vagy immorálisak- ez már csak ezért sem lehetséges, ugyanis magukat a morális szabályokat is ugyanazon emberek alkotnák, akik megszegik, tehát a fogalmi struktúra mind elévülne, mind értelmét vesztené. Az emberi természet ott szól bele a halászok egyességébe, ahol a kollektív cselekvés lényege rejlik: a közös tettben. Ha már csak egy halász is úgy dönt, megszegi ezt a paktumot, és több halat fog ki az előre meghatározottnál, a halpopuláció előbb-utóbb ugyanúgy kihal, mintha senki nem tett volna semmit- igaz, később, de visszafordíthatatlanul. Arról nem is beszélve, hogy a tipikus fogolydilemma elmélete szerint a bizalom és a retorzió hiánya anarchiához is vezethet a halászok körében, amint rájönnek a csalásra.

Volt szerencsém játszani ezt a szimulációt, és bár gimnazistaként még nem feltétlenül kötöttem össze a szociálpszichológia fent említett jelenségeivel, a gothenburgi egyetemen működő Centre of Collective Action videóját nézve felsejlett az élmény. Egyébként nekünk sikerült kimeríteni a tavat, de hogy maradjon hite az olvasónak ebben a generációban, hozzá tenném, hogy a szomszéd szobában még két óra után is vígan éltek, mint hal a vízben…

Források:

Becker, J. (2012). Virtual special issue on theory and research on collective action in the European Journal of Social Psychology. European Journal of Social Psychology, 42. doi: 10.1002/ejsp.1839

Kende, Judit, & Kende, Anna. (2015). A politikai aktivizmus és a kollektív cselekvés szociálpszichológiája [The social psychology of political activism and collective action]. In A jog szociálpszichológiája: A hiányzó láncszem (pp. 259-278). ELTE Eötvös Kiadó.

dr. Lantos Nóra Anna doktori disszertációja - A szövetséges kollektív cselekvés: Az igazságtalanság elleni küzdelem motivációi (2019)

Triandis, H. C. (2004). The many dimensions of culture. Academy of Management Perspectives, 18(1), 88–93. doi:10.5465/ame.2004.12689599

van Zomeren, M., Postmes, T., & Spears, R. (2008). Toward an integrative social identity model of collective action: A quantitative research synthesis of three socio-psychological perspectives. Psychological Bulletin, 134, 504–535. https://doi.org/10.1037/0033-2909.134.4.504

Wright, S. C., Taylor, D. M., & Moghaddam, F.M. (1990). Responding to membership in a disadvantaged group: From acceptance to collective protest. Journal of Personality and Social Psychology, 58, 994-1003.

https://www.youtube.com/watch?v=UawtT2ABfGk&feature=share&fbclid=IwAR334_L5Ww2aJzdKWYPhg7O1zi0TfxdnrxfCEaFlkswwYndd4W1uLaz6yI8


ADAKOZÁSTÓL A KÖZÖS STRATÉGIAALKOTÁSIG – ÜZLETI V...
Civilség 101
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. április 06. hétfő