Ki "veszítette" a legtöbbet?
A tegnapi napon megjelent a Népszavában egy cikk, amely percek alatt körbejárta az internetet. „Egyetemek: 19 éve nem jelentkeztek ilyen kevesen" – olvasható a cím a 2020.04.14-én megjelent napilapban. Elérhetővé váltak a felsőoktatási képzésekre jelentkezők száma, amelyek óriási zuhanást mutatnak az elmúlt évek adataihoz képest. Idén összesen 91460 jelentkező jelölt meg valamilyen felsőoktatási képzést, amely több, mint 20 ezerrel kevesebb a tavalyi jelentkező számhoz képest (2019-ben ez a szám 112033 volt). A számok rengeteg kérdést felvetnek, abba pedig belegondolni sem lehet, hogy hogyan alakultak volna ezek a számok akkor, ha a kormány nem vonja vissza a kötelező nyelvvizsga meglétét a felsőoktatásba való jelentkezéshez. Mi most összegyűjtöttük a legérdekesebb adatokat, amelyek megmutatják, hogy hogyan is változtak az elmúlt évben a felsőoktatásba jelentkezők száma.
Újra 100.000 alatt a jelentkezők száma...
Ha az összes jelentkező számát nézzük, akkor az mondható el, hogy 2001 óta ez volt a harmadik év, amikor 100 ezer főnél kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Ezelőtt 2013-ban (akkor 95447) és 2008-ban (akkor 96991) volt erre példa. Ez a szám önmagában is drasztikus, tekintve, hogy több mint 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek idén valamilyen felsőoktatási képzésre, azonban ha lebontjuk ezeket a képzési területekre, akkor még inkább látható, hogy milyen problémákat fog ez jelenteni a jövőben.
Ki "veszítette" a legtöbbet?
Érdemes az idei adatokat összevetni a tavalyi számokkal. Ha a képzési területeket megnézzük, akkor azt mondhatjuk el, hogy a legnagyobb differencia a pedagógusképzésre és a műszaki képzésekre jelentkezők számában található. Mind a két esetben több, mint 6 ezerrel kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly. Ezek mellett a gazdaságtudományi területen több, mint 4 ezerrel, az informatikai képzéseknél közel 3 ezerrel, míg az orvosi és egészségtudományi területen több, mint 2 ezerrel kevesebben jelentkeztek. Növekedni pusztán két terület, a bölcsésztudományi, valamint a művészetközvetítési kézpések tudtak csak.
Az intézmények tekintetében a nagyobb egyetemek szinte mindegyikére kevesebben jelentkeztek, mint korábban, azonban a legnagyobb meglepetést a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) okozta, ahol is közel 30%-kal kevesebben jelentkeztek, mint tavaly. Az állami fenntartásból alapítványi modellre átálló egyetemre mindösszesen 7 ezren jelentkeztek. Az ország legnagyobb egyetem, az ELTE kevésbé érintett ebben, ott ugyanis csupán 600 jelentkezővel lett kevesebb az idei év a tavalyihoz képest.
Mi történt 2001 óta?
2001 óta állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek lehetővé teszik a felsőokatás számszakilag való elemzését. Hoztunk pár infografikát, amelyben képzési területekre lebontva látható a jelentkezők száma 2001 és 2020 között. A vizsgált időszakokban kizárólag a tavaszi jelentkezési időszakot vettük figyelembe. Érdemes megnézni a pedagógus- és az orvosi képzés görbéjét.
