3 perc olvasási idő (674 szó)

„Több Facebook, kevesebb politika”- avagy, mi fán terem a politika a social médiában?

A médiafogyasztás az elmúlt 20 év során jelentős megújulásokon ment keresztül. A változások miatt az információs fókusz a közösségi oldalak kezében összpontosult.
A nemzetközi trendekhez nem csupán a magánszemélyeknek és a vállaltoknak kell alkalmazkodnia, hanem a politikai életnek is. Sokkal több szavazót lehet elérni a social média platformokon, mint eddig bármikor. A technológia vívmányai által a politikai szereplőkből lassanként influencerek avanzsálódnak. 

A 2000-es évek elejére tehető a közösségi média politikai szintű használata. A kezdeti időszak legtöbbet használt platformjai közé tartozott a Facebook, a Twitter és a Youtube. A 2008-as amerikai elnökválasztás során kezdték el az Egyesült Államokban először használni a technológia adta lehetőségeket. Az akkori demokrata jelölt Barack Obama célzott politikai üzeneteket használd a közösségi oldalakon, amely által olyan információkat szolgáltatott a kampányról, amelyek csupán hivatalos eseményeken hangzottak el eddig. Majd ezt követően a második Obama kampányban még erősebb hangsúlyt kaptak. Bruce Bimber politológus szerint a hatalom gyakorlása innentől kezdve annak a kezébe összpontosul, aki a technológiai változásokat a leghatékonyabban képes használni (2014). A 2018-as választás sikere is többek között szintén a közösségi médiának köszönhető. Donald Trump erős Twitter és Facebook specifikus kampányokat használt.

Mint, láthattuk a politika töretlen sikereket halmoz a közösségi média aktívitásban. Ezen aktivitás különböző online stratégiák mentén működik. Az egyik legelterjedtebb az élő videók szolgáltatása és saját videó csatorna létrehozása. Facebookon és Intragram-on is nagyon erősek az élő streamelések, mert így a politikusok sokkal közelebbi kapcsolatot tudnak ápolni választóikkal. Főként a helyi, kisebb politikusok körét erősíti, akik kevesebb nyilvánosságot kapnak, viszont a közösségi médiával sokkal könnyebben el tudják juttatni üzeneteiket választóiknak. Jó példa erre Alexandria Ocasio Cortez New yorki képviselő intenzív online jelenléte.

A dezinformációs áradat, amely körülvesz minket, a vártnál nagyobbra erősödött a COVID19-et követően. Így az online-aktív politikusok számára is nagy kihívásokat hozott. A kampányolás mellett fontossá vált a tényeken alapuló információközlés. Napi szinten találkozunk különböző hírekkel, de sok esetben nem tudjuk elválasztani a dezinformációt a valóságtól. A politikai aktívitásnak tehát a releváns információközléssel is meg kell birkóznia.

Az online választói visszajelzés is egy fontos stratégiája lehet a választók megszerzésének. A kérdez-felelek típusú rövid kérdések tükrözik, hogy a politikusok ténylegesen kíváncsiak az állampolgárok álláspontjára. Például az Instragram Story-ban felelhető kérdező ablakhoz még választási lehetőségeket és önálló vélemény kifejtést is lehet alkalmazni. Úgy gondolom, ez egy rendkívül demokratikus módja, hogy a társadalom újra visszanyerje bizalmatlanságát a közpolitikával szemben.

A vizuális tartalmak szintén nagyon relevánsnak kell lennie. Például egy fontos kormánybejelentésnél egy felhívó jellegű kép vagy egy rövid videó sokkal több emberhez jut el, mint egy hosszabb videó vagy újságcikk. A Facebook például a rövid videókat előrébb rakja az idővonalon, mint a képeket, ugyanis egy rövid videó figyelemfelkeltő, kevesebben kattintanak el, hiszen első pillantásra nem tudják a poszt tartalmát. A közöségi média is kiszolgálja a rohanó világ táradalmát, hiszen, olyan tartalmakat tesz előre, amelyeknek megtekintéséhez akár csak néhány perc vagy akár másodperc szükséges.

A hírek nap, mint nap változnak. A napi kontent gyártás és tudósítás, így elengedhetetlen. Nem csupán a politikai korrekció vagy a fake news végett. A nézők (potenciális szavazók) figyelmének fenntartása, hosszú távon több szavazót hozhat, mint a tévés szereplések vagy élő megnyilvánulások.

Plusz, ne felejtsük el a közösségi média szórakoztató oldalát sem, a politikai mém oldalakat. Ezen oldalak sokszor egy politikában jártas személy vagy egyes csoport köré épülnek, leginkább negatív kontextusban. Sok esetben az oldal célja az ellenkező eredményét éri el a mém gyártásnak. Ugyanis minél többet foglalkoznak egy adott személlyel, annál több emberhez jut el. Sokszor a mém oldalak olyan személyekhez is eljutnak, akik teljesen passzív szavazók. Ilyen értelemben viszont hasznosak ezek az oldalak, hiszen újabb szavazókat jelenthetnek egy adott párt számára.

Az említett stratégiák valójában lefedik az influencer marketing alapjait, amely most már apolitikai színtéren is megjelent. Így ténylegesen kijelenthetjük, hogy a politikusok valamilyen úton-módon mégis közel állnak az influencerséghez. Uralják és ismerik ezeket a platformokat, rendszeresen posztolnak és közelebbi kapcsolatot próbálnak ápolni az állampolgárokkal.

Források: https://www.mediapost.com/publications/article/348799/the-savvy-politicians-secret-weapon-influencer-m.html

https://sproutsocial.com/insights/social-media-for-political-campaigns/

https://www.bbvaopenmind.com/en/articles/the-past-decade-and-future-of-political-media-the-ascendance-of-social-media/

Bimber, B. (2014). Digital Media in the Obama Campaigns of 2008 and 2012: Adaptation to the Personalized Political Communication Environment, Journal of Information Technology & Politics


kép forrása: pexels.com


Csatlakozz az Amnesty Ifjúsági csoportjához!
Alapjövedelmet? Miért?

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. október 30. péntek