4 perc olvasási idő (776 szó)

„A közösségi média térhódítása felér egy információs háborúval”- Avagy az amerikai elnökválasztás legégetőbb kérdései 3. rész

Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a dezinformációs forradalom és a hibás politikai stratégiák polgárháborús mozzanatokat okozhatnak, és okoznak is. Joe Biden elnöksége ugyan már borítékolható, maga Donald Trump személye által is, azonban ennek toxikus hatásai még csak kezdeti stádiumban vannak. A kialakult Capitoliumi ostrom csak egy szerény reflektációja annak, ami valóban történt. Fel kell tennünk a kérdést, hogy hogyan és mi által jutottunk idáig. A válasz nem a dezinformációkban, sem a politikai döntésekben keresendő, hanem a magában az algoritmusok pozicionálásban

Az amerikai Bastille ostromát nemzetközi szintén elítélték. A megmozdulásban résztvevők célja, Joe Biden elnöki hitelesítésének megakadályozása volt. Azonban, a megmozdulás erőszakosságba torkollott, több emberi életet követelve. Ennek ellenére, a tettek okozójával kapcsolatban a bal és jobb oldali nézetek eltérnek. A Trump-szimpatizáns sajtó, a demokraták feltételezett csalását és a Biden adminisztráció előre jósoltható sikertelenségét okolja. A demokraták magát Trumpot hibáztatják a kialakult helyzet miatt. A leköszönő elnök, ugyanis arra bíztatta híveit, hogy harcoljanak az igazságtalanság ellen, hiszen ez az igazi patriotizmus. Az események kicsit sem nevezhetőek hazafiasnak, inkább káosznak. Ezt a későbbiekben a leköszönő elnök is elismerte, aki ellen a kialakult helyzet miatt vádemelés indult.

A pusztító eseményeket követően, a Twitter és más közösségi oldalak örökre letörölték Donald Trumpot felületeikről. Hivatkozva arra, hogy Trump elnök többszörösen dezinformációkat osztott meg közösségi oldalán, ezzel milliókat félrevezetve és felszítva a gyűlöletet és a bizalmatlanságot a demokratákkal szemben. A helyzet azonban nem Donald Trump tettei miatt aggasztó, hanem a közöségi média felületek hatalmán. A tényen, hogy egy tech óriásnak ma többet érő hatalma van, mint az Egyesült Államok elnökének. Politikai korrekció nélkül bármilyen információt bárkiről, kérdés nélkül és az adott személy beleegyezése nélkül eltüntethetnek vagy megsemmisíthetnek . Itt már nem arról van szó, hogy hibás döntés volt-e Trumpnak felszítania az indulatait annak, a 74 millió embernek, akik szerint a 2020-as elnökválasztás csaláson alapszik, hanem maga a közösségi média saját döntései, érdekei és a korlátozhatatlan teljhatalma, amely egy felér egy információs világháborúval.

A 2020-as amerikai elnökválasztás több sebből is vérzett. A dezinformáció által az amerikai társadalom megosztottá vált, amely az egyik oldalnak valóság volt, az a másiknak fake news. Erre reflektálnak az óriás tech cégek, mint például a Facebook vagy a Google. Az ő algoritmusaik által gyakorlatilag teljesen mindegy az igazságtartalom. Hiszen, azé lesz a hatalom, aki jobban pozícionálja be algoritmusait és jobb alkut köt tech cégekkel. Ez történt az elnökválasztás során is. Ezek a vállalatok a demokraták hírportáljainak helyzetét erősítették inkább, ezzel más portálokat háttérbe szorítva.

A republikánus párt váltig állítja, hogy csalás történt, míg a Facebook és a Twitter minden ilyen jellegű híresztelést elutasít. A Fullbright Scholar, amerikai adatelemző csoport szerint, hírtelen algoritmus mozgások voltak megfigyelhetőek Mitchigan négy legnagyobb megyéjében. Az eredmények hatalmas növekedést mutatnak a republikánus szavazatok elnyomásában az algoritmusok által. Dr. Shiva Ayyadurai, adat elemző szerint ezeknek az eredményeknek nincsen semmit értelme, csak akkor, ha ténylegesen csaltak. Habár, Oaklandban, vagy akár Detroitban nem voltak megfigyelhetőek magasabb rendű algoritmus változások. Ennek az lehetett az oka, hogy a demokraták nem akarták megkockáztatni a beavatkozást olyan megyékben és államokban, ahol nagyságrendekkel több kisebbség él. Az adatelemző szakértő aggályait közösségi oldalán is kifejezte, amelyet a Twitter félrevezető adatként kezelt. Ha visszagondolunk, ugyanez történt Donald Trumppal is, aki számtalan alkalommal próbálta szavazóit figyelmeztetni a csalásra és a szavazás megállítására, azonban a Twitter az ő posztjait is megbízhatatlannak minősítette.

A közösségi média térhódítása nem egy új keletű jelenség az Amerikai Egyesült Államok történetében. 2016-ban ugyanez történt, csupán Donald Trump javára. Az akkori választáson, Trump által már sokszorosan alkalmazott dezinformációs és a clickbait tartalmak határozták meg az algoritmusokat mozgását és a végső győzelmet. Akkor vált igazán morális pánikkeltő eszközzé és a politikai kommunikáció egyik alappillérévé a social média befolyása.

Az amerikai elnökválasztás három legégetőbb kérdése tehát, hogy a Biden kormány jövőbeli politikai irányvonalai merre fognak majd billeni. Joe Biden szerepe kétségkívül ugyanolyan befolyású lesz, mint a leköszönő elnöké, azonban a kialakult dezinformációs polgárháborúban a kormány együttműködése és toleranciája is fontos lesz az elkövetkezendő 4 év során, ugyanis az amerikai társadalom jelentős szegmense még mindig hazugságnak és csalásnak állítja be Joe Biden győzelmét. A fake news és a social média kooperációja, vagy éppen összeférhetetlensége, a valódi oka a kialakult helyzeteknek. A fake news média vezette algoritmusok nem csupán saját politikai igazságot generáltak, hanem saját hatalmat is. Ennek a hatalomnak, azonban nem része sem a szabad sajtó, sem a szólásszabadság tiszteletben tartása. Az adatok szűrése és felhasználása teljesen öncélú és kizsákmányoló. A következő évtizedek legnagyobb kihívása a tech cégek visszaszorításának módja, a szabad sajtó és véleménynyilvánítás visszaszerzése lesz. 

Források:

https://headlineusa.com/scientist-algorithm-steal-michigan/

Carlson, M. (2018). Fake news as an informational moral panic: the symbolic deviancy of social media during the 2016 US presidential election. Information,Communication & Society: https://doi.org/10.1080/1369118X.2018.1505934

kép forrása: pexels.com



Átadták az idei Transparency-Soma díjat
Én is akarok hőseposzt – avagy miért kell mégis az...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2021. március 09. kedd