3 perc olvasási idő (605 szó)

I. A Gyűrűk Ura és Platón - Választás, erkölcs, hatalom

A Gyűrűk Ura 1954-55-ös kiadása óta több mint ötvenmillió példányban kelt el. Olvasói azt állítják, a huszadik század legnagyszerűbb könyvei. Tolkien az óangol nyelv professzora volt, nem pedig hivatásos filozófus. Ennek ellenére a Gyűrűk Ura-eposzban számos filozófiai kérdéssel találkozunk, valamint különböző filozófiai gondolkodók eszméi is megjelennek a kötetekben.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha egy ember vagy egy hobbit birtokába kerülne a hatalom gyűrűje, vajon választhatja-e még az erényes létet. Filozófiai szempontból nem a gyűrű fizikai tulajdonságai fontosak, hanem annak morális aspektusai. Van a hatalom gyűrűinek erkölcsi és etikai korlátja? Létezik „jó" és „rossz" használati módja? Ha Szauron Egy Gyűrűjére vonatkoztatjuk a felvetett kérdéseket, egy sokkal komplexebb, izgalmasabb képet kapunk. Az Egy Gyűrű korlátlan hatalommal bír, és birtokosának nincs oka az erkölcsi és etikai normákat figyelembe venni.

Platón, az ókori görög filozófus Állam c. munkájában az erkölcs és a hatalom kapcsolatát vizsgálta. A Gyűrűk Ura tulajdonképpen ennek egy modern köntösbe bújtatott ábrázolása. Többek közt leírja Gügész történetét, aki talál egy gyűrűt, melynek varázslatos hatalma van, láthatatlanná teszi viselőjét. Arra használja a varázstárgyat, hogy bejusson a királyi palotába, megölje a királyt, és elvegye annak feleségét. Itt Platón felteszi a kérdést: „Létezik olyan ember, aki megőrzi moralitását akkor is, ha egy olyan hatalom összpontosul a kezében, mely birtokában büntetlenül lehet erkölcstelen?"

Szauron Egy Gyűrűje abban hasonlít Gügészéhez, hogy mindkettő nagy hatalommal ruházza fel birtokosát, és ezzel a hatalommal képesek átlépni az erkölcsös élet korlátait. Az Egy Gyűrű annak az ősi gondolatnak az ábrázolása, hogy a hatalom nem létezhet együtt a morális, erkölcsös élettel, valamint azt reprezentálja, hogy az abszolút értelemben vett hatalom szükségképpen konfliktusban áll a mások jólétét, kívánságait figyelembe vevő filozófiával. Tolkien karakterei a legkülönfélébb módokon reagálnak Szauron gyűrűjének használatára. Gollam teljesen felőrlődik és leépül a gyűrű utáni vágyakozása miatt. Boromir, bár az országa javára akar cselekedni, elméjét megfertőzi a gondolat, hogy a korlátlan hatalmú fegyvert ellenségei ellen fordíthatja. Galadriel pedig visszautasítja az Egy Gyűrűt és a vele járó hatalmat. Bár Frodó és Samu csak korlátozott módon használják, Frodó még így is összeomlik annak súlya alatt. Tolkien rajtuk keresztül mutatja be, hogy van választás, és cselekedhetünk a korlátlan hatalmat elutasítva az erkölcs és moralitás mentén.

Platón filozófiájában azonban szembesült egy problémával, ez pedig az erkölcsnélküliség kihívása. Az Állam c. műve egyetlen fő kérdést jár körül: Miért jó erkölcsösnek lenni? Ebben a részben Szókratész jelenik meg, aki az erkölcsös élet szószólója. Ő az erényes élet fontosságát hirdeti. Vele szemben áll Glaukón és Adeimantosz, akik az immoralitást védelmezők szerepében mutatkoznak meg. Miért vállalnák az erkölcsös életet, ha az erkölcstelen sokkal jövedelmezőbb? Az immorális élet gazdagságot, hatalmat eredményez, az erényes élet szegénységet, gyengeséget. Miért is lennénk erkölcsösek?! Platón itt eljátszik a gondolattal, hogy ha a Gügészéhez hasonló két láthatatlanná tévő gyűrű létezne, és az egyik egy erkölcstelen, a másik pedig egy erkölcsös emberhez kerülne, még a „jó" is összezuhanna a hatalom alatt. Glaukón szerint az emberek csak azért erényesek, mert félnek az erkölcstelenséggel járó büntetéstől. Platón művében ennek a gondolatmenetnek a cáfolatát kereste. A bizonyítása hosszú, de a válasza egyszerű: Az erkölcstelen lét rossz, mivel az végső soron megrontja az ember lelkét, ami boldogtalansághoz, a barátok és a család elvesztéséhez vezet, valamint komoly lelki gyötrelmeket okoz. Ezzel szemben az erényes ember a becsületesség jegyében él, ami sokkal nagyobb boldogságot jelent még akkor is, ha az illetőnek csak kevés adatik meg a hírnévből és a hatalomból.

Platón szerint tehát az erényes ember elutasítja az Egy Gyűrűt és annak hatalmát. Az erkölcsös ember békében él önmagával, számára fontosabb tisztességben élni, mint a hatalom, a szükségletkielégítés és az önérdek útját követni. Platón filozófiájával megválaszolja a mindennapok örök érvényű kérdését: „Hogyan éljük az életünket?"


kiemelt kép: pixabay.com

Könyvajánló - Patrick Ness: Kés a Zajban
NIOK: Storytelling - a történetmesélés ereje az ad...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2021. október 20. szerda