4 perc olvasási idő (881 szó)

Civilség 101

Magazinunk életének egy új szakaszába érve, annak struktúrája, tematikája is új életre kel. Mit is jelent az, hogy "civil szervezet"? Milyen kihívásokkal néz szembe a mindennapokban egy ilyen szerveződés? 

Mint egy, a korábbi, ifjúságközpontú magazinból megmaradt újságíró, alapítványunk révén már kapcsolatba kerültem a civil léttel és az azt övező körülmények milyenségével, de úgy éreztem, hogy oldalunk újjászületésével nekem is illő volna, a hangsúlyosabbá váló tematikánk mélyére ásni, hogy a jövőben ezen nézőpontot beépítve hitelesebb módon tudjak olyan új perspektívában is írni, mely tárgyilagosan és széleskörűen járja körbe olvasóinkat érdeklő témáinkat.

Habár a civilszervezetek médiában való felkapottsága pár éve lendült fel, annak első sorban politikai vetülete miatt, története már jóval korábban elkezdődött még mielőtt képviselők retorikájának mindennapi elemévé vált volna.

A civil szférát szokás "harmadik szektor"-ként is aposztrofálni az állam és a kereskedelem után. Így lényegében megfogalmazható úgyis, mint az utóbbi kettő kategóriába nem értendő szervezetek összessége. Pontos fogalmi evolúciója annyira körülményes és változó, hogy a 2010-es évek elején a Világbank általi meghatározás is inkább egy véget nem érő felsorolás, mely az alábbi szerveződési formákat tulajdonítja ebbe a kategóriába: "Civil society ... refers to a wide array of organizations: community groups, non-governmental organizations [NGOs], labour unions, indigenous groups, charitable organizations, faith-based organizations, professional associations, and foundations." Ma már oldalukon kissé összeszedettebben jelenik meg a fogalom, de még itt is érezhető egy erőteljes körüljárás: "the wide array of non-governmental and not for profit organizations that have a presence in public life, express the interests and values of their members and others, based on ethical, cultural, political, scientific, religious or philanthropic considerations."

Tevékenységeik köre elég széles spektrumot fed le, olyanokat, mint: transzparencia biztosítása, szociális helyzetre való érzékenyítés, alternatív oktatás, kiközösítés elleni fellépés. Az ezt magukénak valló szervezetek száma, annak ellenére, hogy tendencia szerint csökkenő, csak Magyarországon több, mint 61000 nonprofit szervezet képében működik. Ha csak ez gondolkodóba ejtő, akkor kicsit kimozdulva hazánkból, 40 ország szervezeteit alapul vevő tanulmány szerint, ezek működési költsége meghaladja az 2.2 trillió dollárt, valamint az önkénteseik száma több mint 350 millió fő, amihez még nem számoltuk hozzá az 54 millió teljes munkaidőben dolgozókat. Ezzel a szektor olyan országokat utasít maga mögé, mint Brazília, Japán, Oroszország és az Egyesült Államok. Összehasonlításnál a szervezetek összességét „Volunteerland"-nek hívni. Gazdasági szerepük így megkérdőjelezhetetlen és valódi kérdést jelent, hogy mi történne, ha egyik napról a másikra ezek valóban megszűnnének?

Politikai céltáblává gazdasági- és humánerőforrásaikon, valamint ideológiai összeférhetetlenségen túl technológiai fejlettségük miatt váltak. Pontosabban megfogalmazva technológiai kihasználtság miatt. Míg évek óta törekednek nagyobb hangsúlyt fektetni a fiatalabb korosztály elérésére a lehető legtöbb online platformon, addig a politikai narratíva offline térből történő "átmigrálása" az internetre csak az utóbbi időben vált hangsúlyossá, az ifjúsággal egy korosztályt képviselő politikai szereplő kinevezése, amellett, hogy egy jó irányt jelent, sajnos megkésett és jelenlegi formájában nem széleskörűen nyilvános a célközönség számára. Habár az online tér profi használata nem tűnhet sokak számára számító tényezőnek, azoknak ajánlom a Cambridge Analytica történetéről, annak működéséről készült dokumentumfilmet. Ma az online tér és az adatok birtoklása ma aranyat ér.

Társadalmunkat érő problémák változatossága révén a civil szervezeteket kihívásai is hasonlóan sokszínűek és eszkalálódtak az elmúlt évtizedekben. A minket érő problémák garmadája reggelig sorolható, de a nagy méreteket öltő adathalászat, a természet kárára növekvő emberi igények, valamint ennek vonzatában az automatizáció, oktatás és ezeket a túlzásokat nehezen ellensúlyozó, erre hivatott szereplők, mint a jogalkotók, médiumok, oktatási- és kutatóintézetek vállára rótt teher viselése során van igazán szükség a civilekre.

Az előbb felsoroltak jellegét tekintve feltűnhet, hogy egy évtizedekkel ezelőtt alapított szervezet adaptálódás nélkül valószínűleg nem tudná ellátni feladatát. Az erőforrások nagysága mondhatni bármire elég, így egy szervezet fejlődésének a kulcsa, hogy szorosan kell kapcsolódjon az általa követett értékrend rajta kívül álló evolúciójához. Ehhez azonban elengedhetetlen a szektor többi szereplőjével való jó kapcsolat, akár közös munka, valamint az ENSZ fenntarthatósági céljainak figyelembevétele, annak bizonyos fokú integrációja. Ezen elvek az irányukba támasztott elvárások alapja.

A 17 pont politikailag rendkívül megosztó kitételekkel is rendelkezik. Felmerül így a kérdés, hogy mennyire lehet a civil szervezetek, ezen pontok dogmatikus betartásával élő részét elválasztani a politikától? Egyáltalán kell-e? A döntéshozásba való becsatlakozás jelentheti az egyenesági sikert, amihez elengedhetetlen valamilyen szinten a tűz közelében lenni. Egy szervezet elveihez való ragaszkodását erősen próbára teszi az aktuális politikai súlyozottság. Egy félreérthetően elejtett kijelentés, egy rendezvényen való megjelenés bőven elég ahhoz, hogy azonnal süljön a bélyeg, ami szinte eltűntethetetlen. A politikai, gazdasági és piaci szereplőknek való kényszerű megfelelés azonban pont a bennük hívő civilek lemorzsolódásához vezethet, ha az alapelvek látványosan csorbulnak, vagy ha az ellentétes értékrenddel bírók a mindenki oldalán fellelhető hibákat eszkalálják, nagyítják, ezáltal feketítik a másik felet. Van-e tökéletes megoldás? Szerintem minden döntés von magával egy szükséges rosszat. Különféle forgatókönyvek, valamint a várható rövid és hosszútávú következmények összességének tanulmányozásával is nehezen hozható össze olyan status quo, mely képes volna konzerválni egy civil szervezet követőinek a számát, hozzáállását vagy bármilyen komponensét. Ameddig a civil szféra "se veled se nélküled" kapcsolatban van a politikával, addig a folyamatos "kisebbik rossz keresése" lesz a fenntarthatóság kulcsa. Ennek elengedése egyelőre utópia.

Remélem ezzel a gondolatébresztővel sikerült megmutatnom, hogy a civil szféra itthoni helyzete miért is olyan megosztó. Az előttünk álló időszak során ebbe törekszünk kicsit elmélyedni és olvasóinkkal megismertetni ennek a szektornak minden oldalát, amire figyelve közelebb kerülhetünk ennek fontosságához.

forrás:

http://siteresources.worldbank.org/CSO/Resources/228716-1369241545034/ENGLISH.pdf

https://www.worldbank.org/en/about/partners/civil-society/overview?fbclid=IwAR1jlbR62z6GWS0zJyGCYCMrkZ_4j-sYtepLeY0CXJfay68mluxIRIOEh1w

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg003.html?fbclid=IwAR059uKNaKadPUVQgiIGsDb2eZe5lND4SXXOdC-YHMFbF2qI6_4rorGa6Dw


kép forrása: pexels.com/pixabay

Mint hal a vízben- Mi az a kollektív cselekvés, és...
Nyomot hagyni a szívekben - interjú az Afrikáért A...
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. július 02. csütörtök