3 perc olvasási idő (655 szó)

Alapjövedelmet? Miért?

„Alapjövedelmet!" – szól a Párbeszéd kampánya (amely pártban Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét épp társelnökké választották, csak hogy pozícionáljunk). Valójában ez a kampány már 2015 óta fut, és a párt programjának szerves részét képezi, mondhatni, ez gazdaságpolitikai elképzeléseik alappillére. De nem ők az egyetlenek, akik az alapjövedelem kérdését feszegették az elmúlt időszakban – a koronavírus-válságra tekintettel nem kevés szakértő és politikus szerint indokolt lenne (vagy lett volna) a bevezetése. Na de mi az az alapjövedelem? És miért lenne jó ez nekünk? Három részes elemző cikkem első felvonásában erre keresem a választ.

A feltétel nélküli alapjövedelmet sokféle néven illetik, és gyakran keverik össze más hasonló, de egyes kulcspontokban eltérő elgondolásokkal. Legjobb angol megfelelője a universal basic income (UBI) kifejezés, lényege a következő: egy adott állam minden polgára minden feltétel nélkül az állam által rendszeres jövedelemben részesül olyan mértékben, amely elegendő az alapvető létszükségletei fedezésére. (Leszámítva persze a meglévő állampolgárság feltételét – egy vendégmunkásokkal és/vagy menekültekkel teli országban már ez is kérdéseket vethetne fel.) Lehetséges, hogy csak a nagykorú állampolgárok részesüljenek ilyenben, de akár a kiskorúak után is járhatna egy bizonyos összeg – ez utóbbit javasolja itthon a Párbeszéd is.

Fontos az UBI-t elhatárolnunk más, szintén a szegénység csökkentését vagy megszűntetését célzó gazdaságpolitikai intézkedésektől. A jelenleg Magyarországon (és minden szociálisan korlátozott piacgazdaságban) is létező minimálbér csak a munkabér küszöbét állapítja meg, így a (hivatalosan vagy ténylegesen) nem dolgozók nem részesülnek belőle. Az is elképzelhető, hogy az állam (vagy a helyhatóságok1) un. garantált bérminimumot biztosítanak, amely csak kiegészíti a hiányzó személyi jövedelmeket egy adott összegre (ha tehát vele megegyezően vagy többet keresel a minimális bér összegénél, nem részesülsz a kedvezményben). Ez utóbbi elsősorban a rászorulóknak kínál hatalmas segítséget, de nem minősül alapjövedelemnek. Az UBI-t akkor is megkapod (ráadásul ugyanolyan összegben), ha mellette dolgozol, a munkabéred mértékétől függetlenül.

Az alapjövedelem mint koncepció célja általánosságban, hogy felszámolja a mélyszegénységet, vagy legalább is az éhezést és az alapvető emberi szükségletek nélkülözését. Bár vannak olyan elképzelések is, mely szerint az alapjövedelemnek minden állampolgárt magasabb életszínvonalra kellene hoznia – mondjuk egy középosztálybeli szintjére, – de ez jelenleg még nem tűnik reális opciónak. Amellett viszont sokan érvelnek, hogy a kritikus életszínvonal biztosítása igenis megvalósítható – sőt élénkítőleg hatna a gazdaságra.

A támogatók szerint a munkanélkülieknek több idejük és mozgásterük lenne megfelelő állást keresni (elég, ha csak az itthoni 3 hónapra, és a közben nyújtott segély mértékére gondolunk), ezáltal az emberek a nekik megfelelőbb munkahelyeken jobban éreznék magukat – így nyilván jobban is teljesítenének, ami hatékonyabb termelést, magasabb bért, több adóbevételt stb. jelent. A társadalmi „versenyben" lecsúszott személyek könnyen kerülhetnek „szegénységi csapdába", vagyis olyan helyzetbe, ahol a társadalmi státuszuk és halmozódó problémáik ellehetetlenítik a „visszakapaszkodást". A támogatók szerint az alapjövedelem megakadályozná, hogy bárki a szegénységi csapdába kerülhessen.

Szintén jelentős probléma, hogy a magánéleti problémákkal vagy munkaerőpiaci hátránnyal küzdő embereket is „bedarálja a rendszer" – például nem tudnak felnőttként visszatérni a korábban otthagyott iskolapadba, vagy nem tudnak gondoskodni beteg, rokkant szeretteikről. Az UBI bevezetése esetén nem érné hátrány a munkaerőpiacról időlegesen kilépőket alapvető létszükségleteik biztosításában. Azonban nemcsak akkor lehet szükség a létminimum állami biztosítására, ha valaki családi krízist él meg – elképzelhető hogy az alapjövedelem biztosítékával többen fognának itthon vállalkozásba, és könnyebben fektetnék be akár a teljes vagyonukat. Vagy általánosságban: a fiatalok könnyebben és bátrabban tervezhetnék meg a jövőjüket, nagyobb kockázatokat vállalnának, és bizonyosan csökkenne (különösen a képzett) fiatalok kivándorlása külföldre.

Eddig kifejtettem, hogy miért vezessük be az alapjövedelmet. Na de miért ne? És ha mégis, akkor hogyan? Erről majd legközelebb.

Lábjegyzetek:

1 A budapesti I. kerület (Várnegyed) önkormányzata például 100.000 forintos havi garantált bérminimumot biztosít minden helyi lakosnak a járványhelyzet idejére (vagyis a rászorulók jövedelmét ennyire egészíti ki), melyet hibásan válságkezelő alapjövedelemnek nevez. A XIV. kerületben (Zuglóban) 2015 óta hasonló rendszer működik: a rászorulók jövedelmét az önkormányzat havi 28.500 forintra egészíti ki.

Felhasznált források:

http://www.budavar.hu/hirek/valsagkezelo-alapjovedelem-

https://alapjovedelmet.hu/

https://magyarnarancs.hu/publicisztika/mivel-jar-ha-mindenkinek-jar-86518

https://mfor.hu/cikkek/makro/lehet-e-magyarorszagon-veszelyhelyzeti-alapjovedelem-.html

https://qubit.hu/2019/06/13/miert-nem-jo-otlet-a-feltetel-nelkuli-alapjovedelem

https://raketa.hu/az-alapjovedelem-lehetosegei-a-vilagban-es-magyarorszagon

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/bevezettek_az_alapjovedelmet_magyarorszagon_mutatjuk_a_meghokkento_eredmenyeket.656813.html

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/pulzus-alapjovedelem-jovedelem-tamogatas-kozvelemeny-kutatas-munka.707715.html

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/finn-alapjovedelem-fna-foglalkoztatottsag.678346.html

https://www.thebalance.com/universal-basic-income-4160668

https://www.youtube.com/watch?v=kl39KHS07Xc


kép forrása: pexels.com


„Több Facebook, kevesebb politika”- avagy, mi fán ...
A társadalmi problémák végre mainstreamek

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2024. március 29. péntek