4 perc olvasási idő (814 szó)

Ez szolidaritás!

Ma már talán kisebbségben vannak azok, akik ne találkoztak volna valamilyen formában (még ha csak érintőlegesen is) a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zajló történésekkel. Közel 60 napja tartják blokád alatt az SZFE polgárai az intézmény Vas utcai épületét (később a Szentkirályi utcai és a Rákóczi úti épületet is elfoglalták) és a mai napig kitartanak a céljaik mellett, vagyis az egyetemük autonómiájának visszaszerzése mellett. Az okok, a miértek és a történések folyamatának kronologikus levezetése ezért ebben az írásban nem is célom. A cikk lényege, hogy megvilágítsam azt a nagybetűs SZOLIDARITÁST, ami az SZFE-ügy kapcsán kialakult. 


Számos olyan társadalmi probléma alakult ki az elmúlt években, ami kapcsán jogosan tesszük fel a kérdést, hogy azok körül miért nem jött létre olyan erős és kitartó összefogás, mint a színművészetis hallgatók mellett. Ha magát az SZFE ügyét mindentől „lecsupaszítjuk", akkor elsőre azt gondolnánk, hogy ez egy helyi kis ügy, ami csak is az intézmény polgáraira tartozik. De ez mégsem így van. Az egyetemi autonómiájukért harcoló hallgatók és oktatók olyat tettek, amitől mindenkinek egyértelművé vált, hogy ez sokkal több, annál, mint aminek elsőre látszik, ugyanis nem adták fel. Nem elégedtek meg egy erőtlen demonstráció szervezésével, nem törődtek bele abba, hogy 3-4 hangzatos beszédet követően elengedjék az ügyet, hanem a mai napig kitartanak. Ezáltal pedig egyre többekhez eljutott a történetük. A történetük pedig olyan messzire és olyan hangosan szállt, hogy létrejött az a szolidaritás, amelyet nagyon sokan vártunk már évek óta. Arra nem tennék kísérletet, hogy egyesével felsoroljam azokat az intézményeket vagy szervezeteket, akik kiállnak az SZFE-ügy mellett, hiszen akkor egy végtelennek tűnő cikket kellene olvasni. A magánszemélyekről már nem is beszélve, akik a szolidaritás magját képezik. Mégis vannak olyan csoportok, akiket érdemes kiemelni és megvizsgálni a szolidaritásuk alapját.

Egyetemek, tanszékek, oktatók: Az ügy kirobbanását követően egyre több egyetemi tanszék vagy komplett egyetem nyilvánította ki szolidaritását az SZFE mellett. Ismert azonban, hogy az ország legnagyobb egyeteme nem adott ki semmilyen nyilatkozatot, ami miatt az ott dolgozó oktatók döntöttek úgy, hogy saját maguk, egyénileg vállalnak szolidaritást, amely kezdeményezés ma már több, mint 600 aláírónál tart. Azt gondolom az ő szolidaritásukat nem kell magyarázni. Ezek az intézmények és az oktatók pontosan tudják, hogy bármikor kerülhetnek ők is olyan helyzetbe, mint a Színház- és Filmművészeti Egyetem.

Egyetemi hallgatók: Kétségkívül elmondható az is, hogy az egyetemekkel együtt az intézmények hallgatói is az elsők között voltak, akik kiálltak a társaik mellett. Ennek talán az egyik legemlékezetesebb pillanata az október 23-i demonstráción volt látható, ahol is a több, mint tízezres tömeget különböző egyetem hallgatói vezették. Az pedig nem kérdés szerintem, hogy a szolidaritásuk miben keresendő. Egyetemi hallgatóként ők is pontosan tudják, hogy ez velük is bármikor megtörténhet és magukénak érzik a küzdelmet.

Művészvilág: A művészvilág volt az első, akik szolidaritást vállaltak az ügy kapcsán. Egyszerre volt felemelő és figyelmeztető az, hogy több száz színház, színész, rendező, író, költő, dramaturg stb. mondta ki, hogy NE. Az ő céljuk többes. Egyrészt többen volt almamáterükkel szemben szolidárisak, míg mások a művészeti szféra legnevesebb egyetemével és a következő generáció műhelyével szolidárisak. Hiszen pontosan tudják, hogy azt, amit ők most csinálnak egyszer át kell majd adni a fiataloknak. Azoknak a fiataloknak, akik most a szabadságukért harcolnak.


Szakszervezetek: A szakszervezetek egyik jelmondatának is tekinthetjük a szolidaritást. Mégis nagyszerű látvány volt, amikor a Vasas Szakszervezet korábbi tüntetésén egyszer csak előkerült egy FreeSZFE tábla. Ott abban a pillanatban mindenki tudta, hogy mit is jelent ez: azt, hogy bármennyire is fontos a mi ügyünk, rólatok sem feledkezünk meg, ti értetek is kiállunk. Ezt követte az október 23. előtt kiadott közös nyilatkozat, amelyben a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés közösen állnak ki az SZFE ügye és a sztrájkot hirdető munkavállalók mellett.

Civil szervezetek: Az SZFE ügy kirobbanását követően a civilek sem tétlenkedtek és ott segítettek, ahol tudtak. Mi például, a Tudatos Ifjúságért Alapítvánnyal több száz kitűzőt készítettünk az egyetem polgárainak és a szimpatizánsaiknak. Számunkra az elejétől kezdve egyértelmű volt, hogy civilként szolidaritást vállaljunk az SZFE-vel, ugyanis az, az állampolgári kiállás, amit tanúsítanak, az példaértékű kell, hogy legyen minden civil szervezet számára.

Természetesen lehetne még folytatni a sort az akadémiai szférával, az általános- és középiskolákkal vagy akár a gazdasági szektor több szereplőjével is. És akkor ismét nem ejtek szót a tömegről, vagyis azokról az állampolgárokról, akik a legkülönbözőbb okok miatt vállalnak szolidaritást a színművészetisekkel. Azonban amikor az új kuratórium elnöke azt mondja, hogy az október 23-i demonstráció az nem az SZFE-ről szólt, hanem a baloldali pártok kampánynyitó rendezvénye volt, akkor érdemes arra gondolni, hogy valóban mennyien is vannak a hallgatók mellett pártpolitikai érdekek nélkül. Érdemes körbe nézni a fővárosban, sőt már vidéken is, hogy mennyi ablakban látni a szalagot, mennyi arcon látni az SZFE-s maszkot, vagy kabáton a kitűzőt és tudjuk, hogy nincsenek egyedül. Lehet, hogy ezt a „harcot" egyedül kezdték, de mi, civilek, egyetemisták, oktatók, szakszervezetisek, dolgozók, művészek, diákok és emberek ott vagyunk mellettük. Ez szolidaritás… 


Beszélgessünk meseországról az Amnesty Youth Budap...
Hallgatni arany….Na de mindig?- Az elhallgatás spi...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. november 25. szerda