Zűrzavarban összefogni, avagy a ködben is keressünk szivárványt!

Az elmúlt hetek, napok történései során szembesülhettünk vele, hogy hogyan borul fel a hétköznapi rutinunk egyik napról a másikra. Nem utazunk az egyetemre a sárga villamoson, utunk során nem halljuk az óvodába, iskolába tartó gyermekek kacaját, nem találkozunk középiskolások csoportjával.

Mindezek mögött komoly politikai döntések állnak, melyek bár a mi érdekünket szolgálják, a gyakorlatban komoly lelki és fizikai terhet rónak ránk. A ködben tapogatózunk, és próbáljuk feldolgozni, mit is élünk át ilyen hirtelen. A ködben azonban okunk van reménykedni, hogy ezeket a napokat mindenki számára könnyebbé teheti az emberi tolerancia és szolidaritás.

Az élet számos területére fejtette ki hatását a Kínából kiinduló járvány, de azt láthatjuk, hogy leginkább az oktatás különböző szegmenseiben bekövetkező változások okoznak nehézséget az emberek mindennapjaiban. Ezekben a napokban különösen fontos, hogy álljunk meg egy pillanatra, és vegyük észre, hogy a társadalom segítő, empatikus tagjai jelenthetik számunkra a szivárványt, vagy éppen mi is képviselői lehetünk a szivárvány színeinek.

A bölcsődék, óvodák, általános iskolák bezárásával szülők ezreinek mindennapjaiban okoz nehézséget a munka és a gyermekek megőrzésének összeegyeztetése, nem beszélve az egy fős családmodellekről. A gyermekek megőrzésén túl, újabb problémát jelent az oktatás digitális formára történő változása is, hiszen az oktatási rendszer nem feltétlen készült fel erre, pláne nem ilyen fokú hirtelenséggel. Észre kell vennünk azonban azokat, akik a nehézségek oldásán munkálkodnak. Találkozhatunk önkéntes csoportokkal, akik vállalják gyermekek felügyeletét, oktatásának megsegítését. A digitális átállás jegyében, számítástechnikai eszközök felajánlása is elénk kerül, a tankönyvek kiadói a könyvek elérhetővé tételével próbálja könnyebbé tenni a helyzetet.

TanTáv- Tanárszakosok a távoktatásért névvel alakult egy civil kezdeményezés, Facebook csoport formájában, melynek célja, hogy képesek legyenek összefogni azokat az egyéneket, akik innovatív ötletekkel képesek előmozdítani a távoktatás beindulását. Szívet melengető kezdeményezés volt Bíró Kriszta és Fullajtár Andrea részéről, hogy színészeket megmozgatva, kötelező olvasmányok felolvasásával segítik az oktatást.

Nem mehetünk el a középiskolások, különös tekintettel az érettségizők mellett sem.

„Az egyik szemem sír, a másik nevet. Másfél hónappal az érettségi előtt hatalmas felelősség és rengeteg nehézség zúdul a nyakunkba. Végzős diákként tudom, hogy milyen a mindennapos stressz, az, hogy tökéletesen meg kell felelni az iskolában elvártaknak. Az, hogy a diákok nem léphetnek közoktatási intézménybe beláthatatlan ideig, de az érettségit semmi változás nem érinti,- eddigi tervek szerint-hatalmas nyomást helyez ránk. Ez megerőltető lelkileg és mentálisan is. A tantermen kívüli digitális munkarendek előnyei, hátrányai is meg fognak jelenni a mindennapjainkban. Természetesen a megelőzés és az egészség a legfontosabb most, de nagyon remélem, hogy minden diáktársammal együtt fel tudunk készülni és megfelelő oktatást kapunk a következő időszakban is." - Péli Adél, végzős diák

A fenti mondatok tökéletesen átadják a korosztály érzelmeit. Mi, akik már tudjuk milyen érzés végzősként az érettségi előtt állni, de nem éltünk át ilyen körülményeket, nem hagyhatjuk segítség nélkül a jövő generációját. Saját körünkben, összefogva, megszervezhetjük tanulmányuk megsegítését, de ugyanolyan fontos a lelkük ápolása is. Ők sem maradnak egyedül!

Az f21.hu csapata ennek megsegítésére létrehozott egy projektet Fogjunk össze a diákokért! néven. Meghatározásuk szerint az általuk létrehozott felületen folyamatosan frissülve közlik azon lelkes és segítőkész tanárjelöltek nevét, elérhetőségét, akik szeretnének segíteni az érettségi előtt álló diákoknak a felkészülésben. Bővebb információ a Facebook oldalukon elérhető.

Természetesen az egyetemisták élete sem marad érintetlenül. Az egyetemek bezárásával kezdődött minden, mely a gyakorlatorientált képzések esetében jelenti leginkább a kockázatot. A másik, hallgatók tömegeit jelentő probléma pedig a kollégiumok bezárása, mely szintén hatalmas köveket gördít az érintettek elé.

A Hallgatói Szakszervezet felhívást tett közzé, melyben szolidaritásra sarkall. A kollégista hallgatók számára szálláslehetőségeket gyűjt be, továbbá ingóságaik tárolására is opciót igyekszik találni.

Összességében arra szerettem volna rávilágítani, hogy amilyen könnyű a probléma realizálása, egy kis kreativitással, toleranciával és empátiával lehetünk sokszínűek, jelenthetjük mi is a ködben a szivárványt. A fent megemlített civil kezdeményezések a bizonyítékai, hogy létezik emberi jóság, és higgyük el, hogy „sok kicsi sokra megy" alapon képesek vagyunk a dolgokat pozitív irányba terelni. Így kell, mert így is lehet.

képek forrása: pexels.com