3 perc olvasási idő (685 szó)

MeToo vagy nem MeToo

Az elmúlt néhány évben kaptunk hideget-meleget Dél-Kóreától egészen Magyarországig. A Twitteren elhíresült szlogen #metoo mozgalom tájfunként csapot le a civil társadalomra. Társadalmi szempontból nagy bizalmatlanság alakult ki a mozgalommal szemben és a mögötte álló politikai attitűddel kapcsolatban. Sokan megkérdőjelezik az áldozatok mögött húzódó valóságtartalmat. Azonban, hogy milyen változásokat hozott a szexuális erőszakkal szembeni megmozdulás? Most kiderül!

Ugorjunk vissza az időben egészen 2017-re, ahol először hallhattunk a mozgalomról. Az Amerikai Egyesült Államokban, kínosan közel az elnökválasztás dátumához, a MeToo mozgalom olyan személyeket, főleg nőket, kebelezett be, akiket valamilyen formában szexuális erőszak ért. A megmozdulás célja elsősorban az volt, hogy az áldozatokat felszabadítsa az erőszak sebeitől és emberközelibbé tegye a szexuális zaklatás ügyét. A szexuális-zaklatás olyan tabuként él napi szinten közöttünk, amely a társadalmi jóllét és egyenlőség csendes gyilkosa lett. Egy 1998-as Európai Uniós felmérés szerint a szexuális zaklatás a nők 30-50%-át érinti, míg a férfiak esetében, a 10%-át. A MeToo kezdeti megmozdulásai rendkívül hatékonyak voltak. A közösségi média felületeken szinte futótűzként terjedtek a hírek az újabb áldozatokról és elkövetők kilétéről.

A MeToo láz azonban múlni kezdett, ugyanis nemcsak híreségekről derültek ki a szexuális visszaéléssel kapcsolatos ügyek, hanem magukról a MeToo támogatóiról is. Példának okáért, Asis Argento színésznőről, aki hónapokig zaklatott egy 17 éves fiút szexuális tartalmú üzenetekkel. Egyre több olyan híresség csatlakozott a mozgalomhoz, akik karrierbeli felemelkedési lehetőséget láttak a megmozdulásban, ezzel nevetségessé téve azt. A média még inkább rátett egy lapáttal és elkezdődött a radikális feministázás. Sokan politikai célokra és tisztogatásra használták a mozgalmat. Nem véletlen, hogy Donald Trump elnökválasztása előtti időszakra időzítették az első nagyobb megmozdulásokat. A megmozdulás végeredménye szempontjából a MeToo mozgalom inkább tűnt médiahajhászásnak és a közösségi platformokon belüli azonnali ítéletbíróságnak, mint valós szervezetnek.

Ugyanakkor ellenpéldaként felhozhatók azok az áldozatok, akik próbáltak hatáságokhoz fordulni, de sikertelenül. Az ő esetükben a MeToo mozgalom egy tényleges szociális és emocionális kapocs lehetett volna. Az áldozatok és támogatóik ugyanis nem tudtak fogást találni zaklatóikon. Nem voltak eszközeik saját jogaik védelméért. Másrészt, az érintettek nem mertek kockáztatni olyan helyzetekben, amikor karrierjük vagy jövőjük forgott kockán. A MeToo mozgalom azonban teret engedett ennek. Hangot adott az érintetteknek és reményt a hallgatóknak.

Az egyik jelentős MeToo botrány a Tony díjas rendező, Harvey Weinstein ellen indított hadjárat volt. Több, mint 80 nő számolt be róla, hogy a rendező szexuálisan zaklatta őket. Az ügy pontosan a mozgalom legelején kapott szárnyra. Ez volt a megmozdulások kirobbantó pontja. Social media platformokon és az élő térben is rég nem látott felkelések vették kezdetüket. A jelenséget elnevezték Weinstein hatásnak. A férfit végül 2018-ban szexuális erőszak gyanújával elítélték. Öt esetből két ízben is bűnösnek találták. Így, a New York-i bíróság 23 év letöltendő börtönre ítélte.

Szintén fajsúlyos hatása volt a több tíz évig tartó Jeffrey Epstein ügy előásásához is. Epstein, Amerika egyik legbefolyásosabb elitista milliomosa volt. Jelenleg több, mint hatvan nőről tudunk, akiket Epstein kiskorúként kihasznált, majd megerőszakolt. Az ügyet több éve próbálták bíróság elé vinni. Az első próbálkozás a maga nemében is az Amerikai Egyesült Államok egyik legkiemelkedőbb ügye lett. Ugyanis a floridai bíróság plea deal-el (vádalku), 13 hónap házi őrizetre ítélte akkor a férfit, ami egy döbbenetes ítélet volt minden áldozat és jóérzésű ember számára. Epstein élete során több, mint 1000 befolyásos emberrel ismerkedett meg. Köztük politikusokkal, európai elitistákkal és gazdasági vezetőkkel. A 2017-es MeToo mozgalom újra felszította az érzelmeket és egyre több nő került elő az Epstein ügy kapcsán. Ekkor már több, mint hatvanan voltak az áldozatok. 2019-ben végül kiskorúak ellen elkövetett szexuális zaklatás vádjával börtönbe zárták, nem sokkal később öngyilkos lett.

A MeToo mozgalom által úgy érezhetjük, hogy nem látunk bele az áldozatok által megosztott történetek igazságtartalmába. A mozgalom sokkal inkább volt egy hirtelen, gyors lefolyású politikai és társadalmi bomba, ami jókor volt jó helyen. Hiszen, olyan személyeket sikerült elfogni, akik nagy valószínűséggel ténylegesen elkövették tetteiket, méghozzá több alkalommal is. A MeToo mozgalom halálát egyértelműen annak miliője okozta, hogy önmagát is az erőszak részesévé avanzsálta. Az online média önmagában tömegeket tud felbuzdítani cselekvésre, azonban arra már kevésbé alkalmas, hogy ezeket jogi kereteken belül is tudja kezelni, és ténylegesen minden nézőpontot megvizsgáljon. Tehát, a MeToo tanulsága: kevesebb média, több párbeszéd. 



kiemelt kép forrása: unsplash.com
forrsáok: nokjoga.hu | azonnali.hu


Mi lesz ma a Pride Fesztiválon? - Augusztus 19.
MI LESZ MA A PRIDE FESZTIVÁLON? - AUGUSZTUS 18.

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. szeptember 20. vasárnap