4 perc olvasási idő (762 szó)

Európai Uniós költségvetés: pénzpumpa a 2021-2027-es időszakban

2020. decemberében az Európai Parlament és a Tanács megállapodásra jutottak arról a Helyreállítási és Rezilienciaépítési eszközről, amely a következő, 2021-2027-es költségvetési időszak egyik központi eleme és célja az Európai Unió tagállamainak gazdasági újraindítása, valamint ellenállóbbá tétele a COVID-19 okozta világjárványhoz hasonló válságokkal szemben. A „hagyományos" hosszútávú költségvetés a megállapodás mentén kiegészítésre került az említett eszközzel, amely további (maximum) 750 milliárd euró elosztását teszi lehetővé, a meghatározott fejlesztési irányvonalak mentén. Egyebek mellett a továbbiakban szót ejtünk az Európai Unió költségvetés-politikájáról (fókuszban a következő tervezési időszakkal), arról, hogy mi az a reziliencia és miért fontos, valamint, hogy miként oszlanak meg ezek a források, illetve, hogy mi Magyarország álláspontja az alappal kapcsolatban.Enter heading here...

Az Európai Unió (EU) költségvetése, fejlődésével párhuzamosan folyamatosan alakult. A költségvetés feladata az uniós programok és intézkedések finanszírozása az összes uniós szakpolitikai területen, a mezőgazdaságtól kezdve a regionális- és vállalkozáspolitikán át egészen az űrpolitikáig. Az EU 1988 óta készít hosszútávú költségvetést, vagyis más néven többéves pénzügyi keretet (ez az ún. MFF, jelentése: Multiannual Financial Framework). A többéves pénzügyi keret általában 5-7 éves időszakot fed le. Az előző, vagyis a 2014-2020-as hosszútávú költségvetést, vagyis MFF-t a Tanács 2013. december 2-án fogadta el és a költségvetési keretet 960 milliárd euróban határozták meg kötelezettségvállalások és 908 milliárd euróban kifizetések terén (a kötelezettségvállalás összegét egy adott évben számolják bele a költségvetésbe, míg a kifizetések teljesítése több évre oszlik el). A különböző uniós jelentésekben és egyéb cikkekben azért szerepelhetnek eltérő összegek, mivel a pontos szám a fogalomhasználattól (kifizetések, kötelezettségvállalások stb.), az időponttól és a számítási módtól is függ. Ezt a jelenséget azzal magyarázhatjuk, miszerint az MFF-t a kifizetések terén minden évben az összes uniós tagállam GNI-jének, azaz bruttó nemzeti jövedelmének 1,2%-ához igazítják, amely a 2014 és 2020 közötti időszakban a járvány berobbanása előtt növekvő tendenciát mutatott, így a keret is nőtt, 2020-ra meghaladta az 1050 milliárd eurót. A fejlesztési stratégia középpontjában három prioritás állt: az intelligens, a fenntartható és az inkluzív növekedés; a prioritások által érintett célterületek pedig a foglalkoztatás, a kutatás-fejlesztés, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és fenntartható energiagazdálkodás, az oktatás, valamint a küzdelem a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztés ellen.

2020. decemberében a Tanács megállapodott a 2021-2027-es időszakra vonatkozó hosszútávú uniós költségvetésről, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközről. A következő tervezési időszak költségvetése egyedülálló az unió történelmében, ugyanis a hagyományos többéves pénzügyi keretet (MFF) először egészíti ki, egy külön, specifikus célokat meghatározó alap (ez a Recovery and Resilience Facilty, vagyis az RRF), amely az EU történetének legnagyobb ösztönző csomagja. A költségvetés így több, mint 1,8 billió euróból gazdálkodik, ez a rekordösszeg a világjárvány utáni Európa újjáépítését szolgálja, fő célkitűzése egy zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb Európa létrehozása. Az 1,8 billiós költségvetésből (maximum) 750 milliárd euró összegű a helyreállítási alap, amely a NextGenerationEU (NGEU) elnevezést kapta. Az NGEU központi eleme 672,5 milliárd eurós összeghatárig nyújt vissza nem térítendő támogatásokat és kölcsönöket a tagállamoknak, hogy elősegítse reformjaikat és beruházásaikat. Az összegből 360 milliárd euró kölcsön (amelyet a tagállamok előre benyújtott helyreállítási tervezetek alapján igényelhetnek) és 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás. A rendkívüli források elosztása főleg a 2021 és 2023 közötti időszakra fog fókuszálni, ezek a „rezilienciaépítés" első és legfontosabb évei. A reziliencia jelentése „ellenállóképesség" és a közelmúltban vált népszerű kifejezéssé, a fogalom jelen esetben az európai gazdaság ellenállóképességének növelésére vonatkozik a jelenlegihez hasonló válságokkal szemben.

Az alap támogatási eleme több kritérium alapján került meghatározásra (egy főre vetített GDP, munkanélküliségi ráta, a koronavírus adott országra gyakorolt gazdasági hatása stb.), a támogatás feltétele, hogy a tagállamok beadják saját helyreállítási tervüket, amelyek igazodnak a kijelölt fejlesztési irányokhoz, valamint az európai szemeszterhez. Az NGEU másik része az unió által felvett piaci hitel. Az uniós szintű hitelfelvételt egyrészt az indokolja, hogy az EU alapvetően jobb hitelképességgel és likviditással bír, mint a tagállamok külön-külön, másrészt így a visszafizetési folyamat közös megegyezésen kell, hogy alapuljon. Ezt egyébként több tagállam, illetve nemzeti kormány, parlamenti csoport nehezményezte, mivel szerintük ez egy lépés az unió föderációvá válásához. Különösen nagy port kavart az intézkedés Lengyelországban, ahol a kormánypárt koalíciós partnere kijelentette, hogy nem hajlandók egy ilyen lépést támogatni, amivel veszélybe került a kormány parlamenti többsége. Magyarország kormányának hozzáállása is hasonló a kérdéshez, nem támogatják az unió „eladósítását". Hazánk hozzáállása és részesedése az alapból az elmúlt hetekben egyébként sokat változott: április közepén még úgy volt, hogy Magyarország közel 5800 milliárd forintot fog igényelni a helyreállítási alapból, majd egy hete bejelentették, hogy „csak" 2500 milliárd forintnyi támogatásra tartanak igényt. A Miniszterelnökség április végi álláspontja alapján a hitel lehetőségével egyáltalán nem fog élni Magyarország, csak a vissza nem térítendő támogatásokat fogjuk igénybe venni, amit az ország gazdasági erejével indokoltak.

kép forrása: pexels.com


Május 3. – A sajtószabadság világnapja
Minden, amit a közfoglalkoztatásról tudni akartál:...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2024. március 29. péntek