3 perc olvasási idő (600 szó)

A jog és a demokrácia összecsapása

Egyenlőség, szabadság, emberi jogok. Hasonló kifejezések jutnak eszünkbe, ha meghalljuk a demokrácia kifejezését. Szinte mindenki demokráciában akar élni, de vajon tudjuk-e valójában, hogy mi az a demokrácia. Mit tekintünk demokratikus intézménynek és mit tud ezen javítani vagy rontani a jog?

A modern demokrácia elmélet a népközpontúságot jelenti. A kezdeti elmélet kidolgozása Thomas Hobes-tól származik, ahol már megjelenik a társadalmi szerződés fogalma. Ennek lényege, hogy a nép átruházza jogainak egy részét az állam felé a közös érdekérvényesítés céljából. A demokrácia egyik legfontosabb ismertetőjele a népszuverenitás. Röviden, tömören ez annyit takar, hogy a végső döntés mindig a nép kezében. Ő választja az állam vezetőjét, ezzel gyakorolva jogait. Tehát, ha nem szuverén egy állam, akkor nincsen demokrácia.

Tüntetések sorozatait éljük meg nap, mint nap. Egyszer Fehéroroszországból kapunk ilyen híreket, majd Amerikából, még több jogot és demokráciát követelve. Mindenki szabadon szeretne beleszólni az ország működésébe, de ehhez szüksége van egy demokratikus rendszer kiépítéséhez. Ha szabadságot akarunk, demokráciát akarunk. Ha az önkényuralmi rendszernek véget akarunk vetni, demokráciát akarunk.

Az elmúlt években olyan változásokkal néztünk szembe, amelyek a tökélétes demokráciáról alkotott képünket merőben más színben tüntetik fel. Megismerkedtünk olyan rendszerekkel, ahol még mindig látszólagosan demokratikus értékek uralkodnak, azonban ezek liberális jellege csökken vagy éppen az állam hatása erősödik. Példának okáért megemlíthetjük az illiberális demokráciát, mint hibrid rezsimet. Az illiberális demokrácia elnevezését először Fareed Zakaria használta 1997-ben. Definíciója szerint az illiberális demokráciában a nép szabad választása választja el az önkényuralomtól. Egy illiberális demokráciában a polgári jogok sérülnek, a fékek és ellensúlyok rendszere teljesen az adott kormány hatásköre alá épül. A kormány mindaddig aktívan, erősebb kontrol nélkül dolgozik, amíg rendszeresek a választások.

A jog és a demokrácia kapcsolata talán egyértelműnek tűnhet, hiszen a kettő számos esetben erősítheti egymást, hogyha a jogrendszer és demokrácia is egyensúlyban vannak egymással. Számos jognyilatkozatot vagy jogszabályt fel tudnánk sorolni, amely előbbre gördítette a demokrácia kialakulását, illetve hozzátett a mai modern társdalom értékeihez. Például az emberi jogok is ezt a tézist erősítik.

Kezdetben olyan demokráciákról beszéltünk, amelyek egy adott országra állam rendszerére igazak. Azonban nem csupán országtól-országig értelmezhető mind a jog, mind a demokrácia. A második világháborút követően számos nemzetközi szervezet jelent meg. Az Európai Unió az egyik legjelentősebb, főként számunkra, európaiakra nézve.

Az Európai Unió számos gazdasági, pénzügyi, oktatási és technológiai fejlődést hozott hazánkban is. Az Európai Unió önmagában a demokratikus értékeket próbál felmutatni. Azonban, ne felejtsük el, hogy emellett nagy befolyása van mind gazdasági, mint jogi szempontból egy országra. Ezen intézkedések esetenként nem demokratikus jelleget öltenek. Példaként említhetjük a migrációt. Idegenek népek befogadása és elfogadása ugyan, egy demokratikus érték, azonban jogi, illetve pénzügyi ráerőltetése egy másik országra, már kiesik a demokrácia fogalomköréből. Ugyanis egy nemzetközi együttműködés által sérülhetnek, és többnyire sérülnek is a nemzeti értékek. Bernard Mathieu szerint ennek nagy buktatója, hogyha egy egységes szervezet, akiknek érdekeit csak közvetve ismerjük, beleszólnak egy idegen állam jogrendszerébe, ezáltal sérthetik a nemzetállam szuverenitását (2018.)

Tehát, a jog és a demokrácia egymásra ható és taszító energiája leginkább a nemzetközi szervezetek zsebében keresendő. Ez nem azt jelenti, hogy az Európai Unió vagy az ENSZ sajátos diktatúrát építene ki. A jogállam és a nemzetközi szervezetek között meg kell lennie a megfelelő középútnak ahhoz, hogy minden ország számára jogállamiság és a demokrácia is biztosított legyen. Ezekre az alapokra épül az arányosság elve és a szubszidiaritás elve. Azonban ezen elvek sok esetben hatástalanok. Egy jó példa erre a 2014-ben kiadott brit elemzés, mely szerint az elvek gyengesége is okot adott a Brexit-hez. Tehát a nemzetközi szerveztek legfőbb jövőbeli célja, az elvek erős és láthatólag megbízható alapokra emelése. 

​Kép forrása: pixabay.com

források: 

https://flagmagazin.hu/mondom-a-magamet/fricz-tamas-hibrid-politikai-rendszerek

https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20191211-szubszidiaritas-es-aranyossag

Mathieu, B. (2018) A jog a demokrácia ellen? Századvég Kiadó: Budapest


Digitális félév?
A mesterséges intelligencia 3 fő társadalmi veszél...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. szeptember 20. vasárnap