3 perc olvasási idő (696 szó)

Emlékszel még, amikor a filmművészet nem a politika eszköze volt? - Véleménycikk

Most, hogy a kedves Olvasó a cikkemre kattintott, sajnálattal közlöm, hogy elsősorban nem az SZFE kérdéséről szeretnék itt szólni. Eleget olvasunk kulturális zártságról, antidemokratikus beavatkozásról, állami pénzen tanuló diákokról, akik az oktatásuk szabadságáért állnak ki. Eleget hallunk arról, hogy ez egy nagyobb harc része. Nem, én most egy másik kérdésről szeretnék tárgyalni az alábbiakban. Figyelem! Véleménycikk következik.

Tudniillik az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) nemrég arról döntött, hogy a jövőben (néhány éven belül) új kritériumokat állít fel az Oscar-díj „legjobb film" kategóriájára történő jelölés lehetőségéhez.1 Az intézkedés célja olyan kisebbségek megnövelt reprezentációja a minőségi filmekben, mint a színesbőrűek, a fogyatékkal élők, az LMBT+ közösség tagjai és a nők2. A szigorított kritériumok alapján csak az a műalkotás jelölhető, amely az alábbi kitételek közül legalább kettőt teljesít: legalább egy etnikai vagy bőrszínét tekintve kisebbségi főszereplőt vagy jelentős mellékszereplőt felvonultat; a szereplők 30%-a kétféle kisebbségből kerül ki; a filmnek ez a központi témája; a stábban adott arányban vagy számban fellelhetők a kisebbségek tagjai.

Az intézkedéshez jelentősen hozzájárult az a politikai nyomás, amelyet a kiválasztó bizottság több éve tapasztal arra tekintettel, hogy az általa jelölt alkotások és művészek túlnyomó része a többségi társadalomból került ki, valamint maga a bizottságban is a fehér férfiak voltak többségben. 2015-ben a közösségi médiában elindult a #OrcarsSoWhite kampány, mely erre a kérdésre igyekezett felhívni a figyelmet, és melynek hatására mind a bizottság összetételében, mind az alkotások kiválasztása során figyelmet fordítottak a többségi-kisebbségi csoportok mentén értelmezett sokszínűségre.

Tárgyilagosan fogalmazva: faji, nemi és szexuális orientációs kvóta került bevezetésre a filmek díjazásában. Ez alapvetően két kérdést vet fel: először is, vajon lehet-e kvótákkal szabályozni valamit, ami sokkal magasabb szinten, a társadalmi tudatban gyökerezik? Vannak ugyanis, akik azt állítják, hogy a jelenség oka a tudatos diszkrimináció, és hogy „az Oscar-díjat senki más, mint a fehér emberek gyarapodására alkották." 3 2019-ben a Bafta (az Oscar-díj kevésbé ismert, brit megfelelője) válogató bizottsága hasonló kritériumokat állított fel szabályozási szinten, ám ezek szinte egyáltalán nem váltották be a hozzájuk fűződő ígéreteket – a brit filmek, beleértve a díjra választottakat, nem lettek jelentősen kisebbségközpontúbbak.4

Másodszor: szükséges-e a kvóta egyáltalán? Bár az amerikai társadalom egy részében minden bizonnyal felfedezhetők előítéletek a társadalom bizonyos tagjaival szemben, azt azonban kétlem, hogy az Oscar-díjra jelölt alkotások válogató bizottsága (értem itt a jelenlegi, nem a történelmi helyzetet) éveken keresztül és szisztematikusan rasszista, homofób vagy nőellenes lenne, és ennek következtében jelölne aránytalanul sok filmet a többségi társadalomból jövő alkotók és szereplők köréből – sokkal inkább azért, mert azok az alkotások bizonyultak a legjobbnak a bírálók szemében. Egy, a művészeti értéket – természetesen szubjektíven – vizsgáló testület feladata, hogy a válogatást a művészi alkotások tartalma, nem pedig annak társadalmi vonatkozásait vizsgálja. Röviden: nem lesz attól rasszista egy szakmai testület, hogy adott alkotások közül a többségi társadalomhoz tartozó emberek műveit találja jobbnak a kisebbségi társadalom tagjaiével szemben. Ha tehát a műveket politikai ügyek mentén választják ki, és nem pusztán azok szakmai színvonala alapján, a műalkotások színvonala hosszú távon csökkenhet, amely a kisebbségi társadalomból jövő alkotókat is hátrányosan érintené.

Amennyiben egy művészeti szempontokat figyelembe vevő testület egy művészeti alkotásnak nem az önmagában vett értékét, hanem annak társadalmi hátterét nézi, egyrészt politikai alapon diszkriminál esetleges alkotókat a bőrszínűk, nemük vagy egyéb jellemzőjük alapján (rasszizmus? szexizmus?), másrészt (a társadalmat szervező bizonyos elképzeléseket előnyben részesítve) politikai ellenőrzést gyakorol a művészeti alkotások díjazása felett. Ez egyenértékű a kulturális életbe történő politikai beavatkozással – különösen akkor, ha ezeket az intézkedéseket politikai erők ösztönzésére hozták meg. Itt foglalnám keretbe cikkemet: hol is láttunk olyat legutóbb, hogy a filmművészetbe politikai alapon bele kívántak szólni? Igen, ez valóban sokkal többről szól, mint az Oscar-díj.

Végezetül álljanak itt Martin Luther King időtálló mondatai: „Van egy álmom, hogy négy kis gyerekem egy nap olyan nemzetben fog élni, ahol nem a bőrük színe alapján ítélik meg őket, hanem jellemük értéke szerint. Ez ma az álmom!"5


Töltsétek ki ti is a GYIÖT felmérését az alternatí...
A démonoknál is ijesztőbbek társadalmi problémáink

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. szeptember 20. vasárnap