5 perc olvasási idő (1096 szó)

Demokrácia 3.0- avagy egy új rendszer alapjai

Demokrácia 3.0: ,,A demokrácia a legrosszabb kormányzási forma - nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozik" (Sir Winston Churchill)

A történelem során szinte minden fejlődött, változott. A technológia fejlődése során sokszor hittük azt, hogy az emberiség elértehatárait, nincs tovább fejlődnünk és mindent, amit lehetett, már megismertünk. Ebben a hitben éltünk és élünk ma is mindaddig, amíg nem jön valaki, aki mer merészebbet, nagyobbat álmodni. Ebben az értelemben az emberiség hajtóereje mindig is az innováció volt. Dante ezt a jelenséget így fogalmazta meg:„Gondoljatok az emberi erőre:/Nem születtetek tengni, mint az állat, / Hanem tudni és haladni előre!"

Ilyen technológiai innováció volt a történelem során eljutni az ásóbottól az ekéig, s az ekeszarvtól a traktorig, de talán tágabb és szemléletesebb példa az, ha csak az Ipari forradalmakra gondolunk.

A technológiai fejlődés mindig új és új társadalmi kihívások elé helyez minket, melyekre új és új válaszokat kell adnunk. A korral, a technológiai innovációval együtt fejlődött az a társadalmi berendezkedési forma is, melyet ma demokráciának nevezünk.

A demokrácia intézményrendszere alapelvekre épül. Ezek az alapelvek a népszuverenitás, a jogállamiság, az egyenlőség, a hatalmi ágak szétválasztása, az emberi jogok és a szólásszabadság. E rendszer már régóta létezik és alapelveitől elszakadni nem szabad és nem is lehet.

Amikor a Demokrácia3.0 rendszer elnevezést használjuk, sokszor abba a tévedésbe esünk, hogy a jelenkor demokráciáját alapjaiban kell megváltoztatni, és egy teljesen új alapokon álló rendszert kell megteremteni. A Demokrácia 3.0 nem ezt jelenti. A demokrácia egy működő rendszer, mely nem tökéletes, de működőképes. A Demokrácia3.0-nak rendszerfrissítésnek kell lennie, mely jobbá teszi a jelen alapjain álló demokráciákat.

Ahhoz, hogy kicsit világosabbá tegyem e kijelentésemet, egy példával szeretnék rámutatni a lényegre. A Microsoft Windows 1981-ben adta ki az IBM PC-DOS 1.0-ás operációs rendszerét. Azóta - közel 4 évtized elteltével - már mindenki a Windows 10-et használja.

A két operációs rendszer megjelenése között eltelt 40 év alatt számos dolog változott. A Windows 10 már sokkal gyorsabb, sokkal több dologra lehet használni, és minden bizonnyal jóval megbízhatóbb is, mint elődje volt. A sok különbség ellenére mégis vannak dolgok, melyek 4 évtized alatt sem változtak, és állítom, hogy 80 év múlva sem fognak megváltozni. Ezek pedig a rendszer alapjai.

A felvetés arra vonatkozóan, hogy teremtsünk meg egy új típusú demokráciát, sok kérdést vet fel. Időszerű-e ez, kell-e ez, és ha igen, mégis miért? Talán kissé közhelyes, de a világ változik. Egy olyan kort élünk amikor - hála a digitális technológiának és a globalizációnak - a világ egyre kisebb és kisebb lesz. Egy alapjaiban kisebb világban pedig új politikai, társadalmi és gazdasági „kihívások" alakulnak ki, melyekre a szereplőknek reagálniuk kell. Az új típusú problémákra sokszor új típusú megoldásokat kell kidolgozni úgy, hogy azok alapjain nem sokat változtatunk.

A Demokrácia 3.0 rendszere már előreláthatóan sem lesz tökéletes. Ahogyan egyetlen tökéletes ember, úgy egyetlen hibátlan rendszer sem létezik, de ez a tény nem állíthat meg minket a törekvésben, hogy megpróbáljuk mégis megteremteni azt.

Számomra a Demokrácia 3.0 az a rendszerfrissítés, melynek során a társadalom, vagyis az emberek (akár egyénre lebontva is) részt tudnak, részt akarnak és tudatosan részt is vesznek a döntéshozatalban.

Részt tudnak venni: Napjaink Európájában a demokrácia létezése egyszerűen evidencia. Az emberek több helyütt tudják elmondani véleményüket, melyeket figyelembe véve hozzák meg döntéseiket a döntéshozó hatalom képviselői, és ez alapján tudja végrehajtani a végrehajtó hatalom. Ilyen véleménynyilvánító lehetőségek pl.: az országgyűlési választások, az EP- választások. Hazánkban ilyen véleménynyilvánítási lehetőség a Nemzeti Konzultáció is, melyen minden nagykorú magyar állampolgár részt vehet.

Részt akarnak venni: A szavazás vagy akár a Nemzeti Konzultáció kitöltése is lehetőség minden választásra jogosult számára. Azt, hogy az emberek mennyire akarnak részt venni a döntéshozatalban, a választási részvételi adatokból lehet megmondani. Célunk, hogy minél több ember mondja el a véleményét, ebből fakadóan feladataink közé kell, hogy tartozzon a választásokkal kapcsolatos szkeptikus nézetek megcáfolása (,,az az egy szavazat úgy sem számít" - de, igenis számít).

Tudatos részvétel: Az, hogy valaki tudatosan vesz részt a demokráciában az két dolgot jelent:1. tudja, hogy mire szavaz, és érti, hogy milyen következményei lesznek döntéseinek az életére; 2. részt vesz a megvalósulás ellenőrzésében.

2020. január 31-ével az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból. A 2016-os népszavazás óta, amikor a britek megszavazták, hogy kilépnek az EU-ból, sok minden változott. A „Vote leave" és a ,,Take back control" igazán elhíresültté váltak, melyek ugyan hangzatos és indulatgerjesztő szlogenek, azonban konkrét információval nem szolgálnak arról, hogy hogyan és mit szeretne tenni az a párt, mely ezeket híreszteli. Ezek a szlogenek nem fogalmaznak meg érveket és információkat a jövőre vonatkozóan. A brit nép érzelemire akartak hatni, akiknek így esélyük sem volt tudatosan dönteni.

Az érzelmekre való hatás mellett fontos megemlítünk a mára már nyílt titokként létező jelenséget, a Cambridge Analyticát, mely az érztzlmekre való hatás mellett a döntéshozatalban is befolyásolja az embereket. Többek között az említett Brexit kampányban (de Donald Trump 2016-os megválasztásában) is szerepet játszott egy bizonyos SCL Group, melynek feladata a kampány során a közösségi hálón való befolyásolás volt. Felmerül a kérdés: Vajon amit gondolunk, valóban mi gondoljuk?

Mára már egyre erősebb a pesszimista érzület a britek körében az EU elhagyásával kapcsolatban, mely számomra egyértelműen bizonyítja, hogy érzelmi és nem értelmi alapon hozták meg döntésüket.

Az embereket sajnos csak 4-5 évente (a választások időszakában) érdekli a politika, mert akkor szokták őket politikai kérdésekkel bombázni a hatalmat megtartani vagy megszerezni kívánó szervezetek. A politikával kapcsolatos szkepticizmus csökkentésének egyik módját abban látom, hogy fenn kell tartani az emberek érdeklődését a politikai döntések iránt a választások között is. Ennek egyik módját abban látom, hogy a hatalmat gyakorló szerv folyamatosan tájékoztatja az ígéretek teljesüléséről az embereket, és megkérdezi őket, hogy jó irányba haladnak-e, vagy változtassanak a megkezdett irányon. Véleményem szerint így közelebb lehetne hozni az emberekhez a politikát, és ezáltal a rendszer is sokkal átláthatóbbá válna.

Az Ipar4.0 korában a tudás válik a termelés meghatározó tényezőjévé. Ahogyan az Ipar4.0, úgy a Demokrácia 3.0-nak is a tudásra kell épülnie. A Demokrácia 3.0-nak biztosítania kell azt a hátteret, hogy az emberek ne érzelmekre ható szlogenek alapján hozzanak nemzetek sorsát befolyásoló döntéseket. A Demokrácia3.0 alapjai részben már működnek: az embereknek van lehetőségük véleményüket elmondani (pl.: népszavazások, választások) és az eredmények alapján kijelenthetjük, hogy egyre többen részt vesznek ezeken. Amiben úgy látom, hogy erősödni kell, az a demokráciában való tudatosság, ennek alapja pedig az Oktatás színvonalának növelése.



A szerzőről

Virág Imre János: jelenleg egy jászberényi gimnázium 16 éves tanulója. Jelenleg gimnáziumi tanulmányai mellett az Európai Parlament ifjúsági nagykövete és a Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programjának tagja. Nagyon fontosnak tartja az ifjúság szerepvállalását társadalmi kérdésekben, ezért elkötelezett aktív szereplője az európai ifjúsági életnek.


​(kiemelet kép forrása: educational inititatives blog)

SozialMaire: Ma még lehet szavazni a díj idei jelö...
Minden, amit a közfoglalkoztatásról tudni akartál:...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2021. július 31. szombat