3 perc olvasási idő (653 szó)

„Ahol a siker előrelépés és a kudarc halál”- őszintén a kapitalizmusról

„A kapitalizmus körültekintően és gátlástalanul gondoskodik arról, hogy az emberek előtt rejtve maradjanak a társadalmi összefüggések." Bertold Brecht 

Ha a Netflix előfizetést, vagy egy új IPhone-t vásárlását említjük, mindegyikükben egy közös pont van, maga a vásárló és a folyamat rendszere. Erről sejtésünk van, de nem tudjuk pontosan, hogy mit is takar. Ez bizony a globális kapitalizmus, amely rendszerként, ideológiaként, sőt még társadalmi orientációként is értelmezhető. A világot egy közös dolog mozgatja, amely globális kapitalizmus névre hallgat. Valaki küzd érte, valaki elveszíti, valaki vagyonossá válik. Mint minden rendszernek, a kapitalizmusnak is vannak győztesei és vesztesei. Ebben cikkben bővebb betekintést nyerhettek a kapitalizmus térhódításaira, lehetőségeire, csalódásaira és az egyén megnyilvánulására ebben a közegben.

A berlini fal leomlását követően megjelent egy újabb ideológia, amely felmentette a társadalmat a szocializmus véres láncaitól. Ez az új tőke-központú rendszer felvirágoztatta a nemzetközi kereskedelmet. A globális kapitalizmus hivatalosan Amerikából indult ki, azonban Európa több részén is egyre inkább elterjedt. Mostani álláspontunk szerint a világ jelentős többségében uralkodik kapitalizmus, mint a szocializmus. Térjünk is rá, mit is takar ez a definíció. Alapvetően a kapitalizmus egy olyan gazdasági rendszerként értelmezhető, amelyben az áruk előállítása és forgalomba helyezése profitszerzés céljából valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a profit határozza meg a társadalmi tőkét, illetve az egyén pénzügyi státuszát. Ellenkező gazdasági rendszerként jelenik meg a kommunizmus. A nagy különbség a két rendszer között a gazdasági szereplők körében mérhető fel. Míg a szocializmusban és a kommunizmusban a tőke állami kontrol alatt állt, a kapitalizmusban ez a hatalom a cégek, óriás vállalatok kezébe összpontosul.

A kapitalizmust nehéz konkrét megnevezéssel illetni, hiszen nem csak gazdasági szerepet tölt be. A világ számos szegmensére hatással van. Többek között egy fajta testvér-ideológiaként szoktak rá tekinteni a liberalizmussal, holott a két ideológia hasonlóságon alapul, mégsem egy célt szolgál. Mindkét ideológiában ténylegesen megjelenik az állami kontrol csökkentése, illetve a kapitalizmus egy fajta gazdasági szempontból emberi jogokhoz kínosan hasonló törekvés felé nyúlik, mint a személyi és vállalati szabadság.

Nagy vita tárgyát képezi még most is a kapitalista rendszer, mint leginkább működő, legmodernebb rendszer. A legnagyobb akadály, amely látszólagos méreteket ölt, nem más, mint az egyenlőtlenség. Itt ütközik leginkább a liberalizmussal. Az egyenlőtlenség leginkább Orwell híres mondása által definiálható, azaz vannak állatok, amelyek egyenlőbbek a többi állattal szemben. Ez az egyenlőtlenség a kapitalizmus viszonyát tekintve az anyagi különbségek között mérhető. Például a szegényebb országokban lévő bérek és a fejlődő országokban megállapított minimálbér között hatvanszoros különbség van. Illetve, ha az Egyesült Államokra gondolunk példaként, ahol egy-egy városrészen belül láthatóan elkülönülnek különböző társadalmi rétegek.

Ha már a társadalmi aspektusnál tartunk, nem mehetünk el a kapitalizmus morális hatásai mellett sem. A versengő világkép egy olyan morált alakított ki az életünkben, ahol a siker az előrelépés és a kudarc halál. A folytonos profitabilis hullámvasút uralja életünket, ahol úgy érezzük, csak akkor lehetünk valakik, hogyha mi is termeljük a profitot, azaz több évig tanulunk, keményen dolgozunk és erősen reménykedünk. A társadalmi profit nem feltétlenül mérhető ténylegesen pénzben, munka teljesítményben vagy befektetett időben. A túlhajtás, a megfelelési kényszer, a szociális izoláció vagy a depresszió mind-mind mellékhatásai a kapitalista létszemléletnek.

A kapitalizmus másik feketebáránya az elitizmus, amely kicsit kapcsolódik az egyenlőséghez is. Az elit és a köznép között hatalmas társadalmi szakadék fedezhető fel, amely az évek során egyre inkább romló tendenciát mutat. Az elitizmus előretörése is még inkább elősegíti az egyenlőtlenség tovább fejlődését. Mint viselkedésbeli elem az egoizmus egy újabb jellege a kapitalizmus megnyilvánulásának a túlzott szabad kereskedelem és szellem egyvelege olyan viselkedésformákat is előhoztak, amelyek torzítják az egyén valóságtudatát és olyan tulajdonságot zúdítanak rá, amely által hamis képzetei lehetnek önmagáról.

A kapitalizmus tehát egy liberálisnak tűnő gazdasági rendszer, avagy ideológia. Fontos azonban tudni, hogy a kapitalizmus minden szférában kifejti hatását és olyan gazdasági, politikai vagy társadalmi normákkal ruház fel minket, amelyek újabb kihívásokat mérnek ránk. A kapitalizmus rendszere nem feltétlenül rossz vagy jó. Azonban, ahogy Bertold Brecht is állítja, számos jelenséggel összefüggésbe hozható, amelyekkel napi rendszereséggel találkozunk. 


Jótékonykodás egy világválságban – miért adunk, ha...
Ilyen volt az idei Amnesty-tábor

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. november 25. szerda