A mesterséges intelligencia 3 fő társadalmi veszélye - 1. rész

Amikor a jövő nagy társadalmi kérdéseiről beszélünk, eszünkbe juthat mondjuk a szegénység és túlnépesedés, a klímaváltozás, a migráció vagy épp a mesterséges intelligencia (MI) kérdése. Ez utóbbi talán távolinak, s mégis annyira lerágott csontnak tűnhet a szemünkben, hogy nem is foglalkozunk annyit vele a közbeszédben. Annál is inkább, mivel a technológiai fejlődés menetébe, úgy tűnhet, nincs sok beleszólása az átlagembernek. Másrészt az MI-re szeretünk kizárólagosan lehetőségként tekinteni, és a vele kapcsolatos kritikáink a Skynethez hasonló sci-fikben akár ki is merülnek. Pedig nem kell elérnünk a technológiai szingularitást ahhoz, hogy az MI – számos előnye mellett – káros hatást gyakoroljon a társadalomra.

Félreértés ne essék, a mesterséges intelligencia mint koncepció alapvetően nem rossz dolog. Sőt, az MI gyakorlatilag mindennapjaink meghatározó eszköze. Már a telefonunkon is számos MI program fut, az internetes keresőmotoroktól kezdve egészen a kamerán futó arcfelismerőkig és képminőség-javítókig.[1] MI-t használnak leveleink csoportosításához az elektromos postafiókjaink, az internetes chatbotok és a keresést segítő MI-asszisztensek, a hirdetőfelületek, valamint a videós és zenei platformok tartalomajánlási felületei is[2] – csak hogy néhány példát említsünk.

Bár már az ókori görögök is álmodtak önállóan cselekvő, mesterséges lények megteremtéséről[3], a tényleges intelligenciával – lényegében önálló problémamegoldó és önfejlesztési képességgel – rendelkező gépek, algoritmusok ötlete a 20. század második felében merült fel. A 21. században a technológia fejlődésének, mondhatni, exponenciálisan gyorsuló üteme miatt az ötlet mára valósággá vált, sőt egyre kifinomultabbá válik.

A tudósok és üzletemberek által megálmodott ún. mesterséges szuperintelligencia (ASI), amely képes lehetne megoldani az emberiség problémáinak jelentős részét (ha ugyan nem tekinti fenyegetésnek magát az embert[4]), még viszonylag távoli képzetnek tűnik. Az emberi intelligencia szintjét megütő ún. erős MI azonban egyre közelít a realitás talajához, az egyes területekre specializálódott (gyenge) mesterséges intelligenciák pedig rohamos ütemben fejlődnek. (Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az MI elver minket, vagy éppen magát, sakkban.[5]) Ebben a cikkben nem a távoli jövő kérdéseivel szeretnék foglalkozni, helyette a gyenge MI három olyan területét szeretném felvillantani, amelynek rossz irányba történő fejlődése kifejezetten káros vagy veszélyes lehet a társadalomra nézve, akár a mi életünkben, a közeljövőben is.

1.Munkanélküliség

A mesterséges intelligencia kiváló munkaerő: hatékony, megbízható, és tömeges előállításban rendkívül olcsó. Szabad versenyes feltételek között könnyedén átveheti az emberek helyét számos munkahelyen. Itt már nemcsak a gyártósorról van szó: miért ne lehetne egy fejlett MI rendszer HR-es, közgazdász, diplomata vagy akár politikus? Itt nem szeretnék arra kitérni, milyen következménnyel járna, ha a gépek magas szintű döntéshozói szerepkörbe kerülnének, erről ugyanis kevés az ismeretünk. Azonban már jelenleg is zajlik bizonyos összetett munkakörök mesterséges, gépi kézbe történő helyezése egyes országokban, például a szolgáltatások, a turizmus vagy a business területén. Bár az MI fejlesztése, értékesítése és kézben tartása számos új munkahelyet teremt, komoly problémát jelenthet, ha széles körben elterjedt munkakörök lépnek ki a munkaerőpiac keresleti oldaláról a mesterséges intelligencia miatt.

Bizonyos országoknak (pl. USA, Japán, Dél-Korea) ez kifejezetten kedvező lehet a belső demográfiai tendenciák alakulása miatt, de az MI fejlesztésében releváns országok egy része (pl. Kína, India) túlnépesedési problémákkal küzd. Lehet, hogy az adott cégnek profitábilis MI-t alkalmaznia például termelési, de akár számítási vagy értékesítési feladatok elvégzése szempontjából, de az adott társadalomban súlyos problémákat okozhat, ha az emberi munkaerőre már „nincs szükség". Ha a cégek MI-t fognak alkalmazni, az üzleti szféra egy része olyan népesedési folyamatok elindításában (vagy folytatásában), és olyan intézkedések foganatosításában lehet érdekelt, amely a társadalom érdekeit vagy erkölcsét sérti.

​A cikk két részben jelenik meg. A második részért kattints ide!

Kép forrása: pixabay.com

Hivatkozások:

[1] https://aithority.com/guest-authors/ai-increasing-the-intelligence-on-smartphones/ (2020. 07. 27.)

[2] https://medium.com/@the_manifest/16-examples-of-artificial-intelligence-ai-in-your-everyday-life-655b2e6a49de (2020. 07. 27.)

[3] https://www.futurity.org/artificial-intelligence-greek-myths-1999792/ (2020. 07. 27.)

[4] A témához lásd Bostrom, Nick (2015): Szuperintelligencia. Ad Astra, Budapest.

[5] https://www.theguardian.com/technology/2017/dec/07/alphazero-google-deepmind-ai-beats-champion-program-teaching-itself-to-play-four-hours (2020. 07. 27.)