3 perc olvasási idő (598 szó)

A koronavírus és a migráció mekkája: a post-truth korszak

Gyakran elgondolkodhatunk azon, honnan tudjuk mindazt, amit tudunk. Kitől szerezzük az információt? Egyáltalán valós-e az hír, mely ránk zúdul? Hogyan lesz véleményünk? Ami még talán még ennél is jobb kérdés, hogy hogyan alakítható az információnk mértéke és annak minősége egy gombnyomásra.  

Az információ az egyik legnagyobb hatalom, amely az emberiségnek valaha volt. Minél több információval rendelkezünk, annál több ismeretet szerzünk. Azonban ez az előbbre jutás rejtett alagutakat jelenthet. A közösségi médiák nagyobb felületeken is lehetővé tették az információ terjesztését, ezért megjelentek a kattintás-vadász álhírek. A dezinformáció egy nagyon veszélyes problémája társadalmunknak. Ennek teljes kiszűrése szinte lehetetlen. Hamis információk szivárogtatása és azzal való visszaélés akár nemzetközi szinten is veszélyt jelenthet. Többen egyfajta post-truth fajként tekintenek a jelen társadalomra. A post-truth egy filozófia koncepciója az objektív igazság elrejtésének, ahol az egyén leginkább saját érzelmeire támaszkodik. Ezt a kifejezést leginkább a politikai színtereken keresztül ismerhetjük meg. A post-truth korszakban a legfontosabb alapelv a populizmus követése. Legfőbb alapelvei a félelem és az ellenségkép kialakítása. Napi szinten találkozhatunk dezinformációkat tartalmazó hírekkel. Általában egy nagyobb horderejű téma tartalmát reprezentálják. Az elmúlt évek legjelentősebb clickbait (kattintásvadász) botrányai közé tartozott a 2016-os elnökválasztás és a Big Data által manipulált Brexit. Ha, megnézzük a mostani híreket a migráció vagy a koronavírus is egyikei azon híreknek, amelyeket gazdasági és politikai érdekekből kifolyólag hamisítanak.

Miért fontos a félelem képének kialakítása?

Pszichológiai szempontból a félelem az egy alapvető emberi reakció. A dezinformációkat tartalmazó hírekről általánosságban elmondható, hogy negatív információkat tartalmaznak és elindítják a félelem reakciót. Ha elindul a félelem egy hír által, akkor ez az olvasó apatikus állapotba kerülhet, és még inkább beleássa magát a témába. Mindenkinek vannak félelmei. Megkülönböztetünk egyénre szabott és nagyobb csoportokra kiterjedő félelmeket. Az egyik legjelentősebb csoportokra érvényes félelem faktor, az idegenektől való félelem. Ezen félelem reakció a háborúk egyik top pszichológiai mozgatórugója.

Álhírek a közösségi médiában

Könnyen juthatunk hozzá különböző hír csatornákhoz. Ma már a Facebook algoritmusai teljes pontossággal tudják kiszűrni egy adott személyről, hogy mi az érdeklődési köre, és milyen politikai beállítottságú. Az algoritmusok a keresési adatokra fókuszálnak, és ez által kínálnak fel reklámokat, szolgáltatásokat és híreket. A tartalmak nem a minőségre fókuszálnak, hanem a személyes keresési preferációkra. Így akár "könnyen jött, könnyen ment" manipulációt kaphatunk nap, mint nap. A legtöbb hírre nem keresünk, hanem maga az algoritmus dobja fel a közösségi oldalak idővonalain. Sohasem fogjuk megtudni teljes egészében, hogy az elénk táruló hír valós tényeket rejt-e. A „fake news' felismerése nem köthető magas iskolai végzetséghez, sem mélyebb ismeretekhez. Bárki áldozatául eshet.

Akkor mit tehetünk?

Még ha nem is tudjuk teljes mértékben kiszűrni, egy kis odafigyeléssel egy lépéssel közelebb kerülhetünk az igazsághoz. Az egyik figyelmeztető jel, maga a weboldal. Kerülni kell azokat internetes oldalakat, ahol túl sok hirdetés jelenik meg. A kattintásvadász „fake news" portálok hirdetésekből élnek. Amikor a hirdetések mennyisége túlsúlyban van a hírekhez képest, nagyon esélyes a dezinformáció gyanúja. Esetenként maga a cikk is tartalmazhat olyan kifejezésmódot, vagy olyan tényszerű tartalmakat, amelyek valótlanságot sejtetnek. A téma szokatlansága, a struktúra felépítése és cikk célja mind-mind olyan szegmensei a hírgyártásnak, amelyre érdemes odafigyelni. Érdemes egy adott hírt más-más hírportálokon is megkeresni. Ugyanis általában azon hírek, amelyek csupán egy bizonyos weboldalon jelennek meg, nagy eséllyel erősítik a „fake news" kategóriát. Sokszor saját véleményünk is befolyásoló tényező lehet. Minél inkább hiszünk valamiben, annál inkább keressük az ezt megerősítő információt. Ezzel gyakorlatilag önazonosságot is nyerünk. Azonban lehetséges, hogy elveszíthetjük az igazságot.

A post-truth korszakban, semmiben sem lehetünk biztosak, akár közéleti hírről van szó, akár nem. A legfontosabb, hogy figyeljük a kiugró jeleket a cikkek olvasása során. Minden alkalommal legyünk körültekintőek és próbáljunk meg minél többféle sajtótermékből tájékozódni. 


kép forrása: cnbc.com


Legyen Szegeden is Pride!
Panoptikusság, avagy a pestis máig érezhető követk...
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2024. március 28. csütörtök