Hallatni a hangunkat nem is olyan egyszerű - Bemutatkozik a NANE Egyesület

Mit tehet egy nő, ha fizikális vagy lelki bántalmazás áldozata lett? Miért nehéz megszólalni, ha fojtogatások nyoma látszik torkunknál, vagy, ha satuba fogják a lelkünket? Mi a helyzet ma Magyarországon? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Zsófi, amikor Mészáros Gréta, a NANE Egyesület aktivistájával beszélgetett. 

Ha hiszed, ha nem, nagy valószínűséggel te is ismersz legalább egy valaha bántalmazott nőt. Reakcióikból sokat megtudhatunk élethelyzetükről még akkor is, ha nyíltan nem beszélnek problémáikról. Mert bántalmazottként megszólalni nem egyszerű, főleg, ha ötletünk sincs, hová fordulhatnánk segítségért.

Mészáros Gréta válaszaiban megmutatkozik a NANE Egyesület hiánypótló jellege, hiszen számos bántalmazott nő számára kapaszkodót jelentenek, amit máshol nem találnak meg. Az egyesület ezen hiányosságokat igyekszik pótolni fennállása óta azaz lassan 25 éve. Idén igyekszik maximalizálni az erőit, és új lehetőségeket nyújtani azoknak, akik segítségre szorulnak, és természetesen azoknak is, akik segíteni szeretnének. Természetesen egyik következhet a másikból is.

Mi ösztönözte Önöket arra, hogy civil pályára lépve küzdjenek az erőszak ellen? Mi az Ön személyes missziója a szervezeten belül?

A NANÉ-t 1994-ben hozta létre egy csapat nőjogi aktivista. Az azóta eltelt 25 évben a szervezetnél több száz önkéntes és munkatárs fordult meg, akik évről-évre jelentős részét áldozzák az ügyünkért, hogy tegyenek a nők elleni erőszak megszüntetéséért.

Jelenleg Magyarországon élete során minden 5. nőt ér családon belüli vagy párkapcsolati erőszak (FRA 2014), ami óvatos becsléssel is 800 000 nőt jelent. Ez azt is jelenti, hogy valószínűleg mindenki ismeretségi körében vagy családjában követnek el bántalmazást. A probléma súlyossága és a NANÉ-ben dolgozó nők több évtizede tartó elszántsága óriási ösztönzést jelent.

Én két éve csatlakoztam a szervezethez, előtte is önkénteskedtem különböző társadalmi problémák ügyében, szociológiát tanultam, ami nagy érzékenységet adott az egyenlőtlenségekre, de az a kritikai látásmód, amit a feminizmus és a NANE is képvisel egészen megváltoztatta azt, ahogy a körülöttem lévő világot látom. Nagyon dühít, hogy a társadalom szerepelvárásai már kisgyerekkorunk óta mennyire átvernek és kiszolgáltatnak minket, nőket. Jó lenne, ha ezt egyre többen felismernék, és a most felnövő gyerekek esetében másképp lehetne.

Mi a véleménye arról, hogy az igazságszolgáltatás sok esetben nem megfelelően jár el?

Minden évben november 25-e és december 10-e között tartják a „16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen" nevű globális eseménysorozatot, amely során 2018-ban szerettük volna felhívni a figyelmet az érintettek intézményes tapasztalataira. Arra, hogy mi történik, amikor a bántalmazott nők a hatóságokhoz, igazságszolgáltatáshoz vagy a szociális ellátórendszerhez fordulnak segítségért. Azok az intézmények, amelyeknek törvényi kötelezettsége, hogy megvédjék a bűncselekmények áldozatait és támogassák a hozzájuk forduló veszélyeztett helyzetben lévő embereket, gyakorlatilag árulást követnek el azzal, hogy nem nyújtanak hatékony védelmet az erőszak elkövetőjétől vagy áldozathibáztató módon viselkednek. Ezt a jelenséget, mikor maguk az intézmények is tovább fokozzák az áldozatok igazságtalan, kiszolgáltatott helyzetét, intézményi árulásnak hívjuk, amiről bővebben a Nők Joga honlapon lehet olvasni.

Mit gondol, hogy miért nem mernek számos alkalommal az áldozatok segítséget kérni? Miként próbálnak Önök változtatni ezen?

Az, hogy az áldozatok nem kérnek segítséget egy nagyon gyakori tévhit. A bántalmazott nők gyakran megpróbálnak segítséget keresni, de amikor a környezetük, a rendőrség vagy az ellátórendszerben dolgozók is áldozathibáztatással, kétkedéssel, az erőszak normalizálásával reagálnak, az eltántorítja őket. Az érintett nőket emellett visszatarthatja az elkövetőtől való félelem vagy a gazdasági kiszolgáltatottság is, de maga a hagyományos női szerep is sok olyan elvárást és sztereotípiát eredményez, ami a nőket elnyomott helyzetben tartja nem csak a családon belül, de az élet más területein is.

Ezért nagyon fontos, hogy a párkapcsolatokban történő bántalmazásra ne egymástól független, egyéni problémaként tekintsünk, hanem ismerjük fel, hogy a nők elleni erőszak összefügg a nemek közötti egyenlőtlenséggel és a társadalomban fennálló hatalmi rendszerrel. A NANE telefonos segélyvonalán és támogató csoportjaiban folyó segítő munka mellett az egyesület szakemberek képzésével, kiadványok és szórólapok terjesztésével, fiataloknak szervezett foglalkozásokkal is dolgozik ezért.

Miként igyekszik az Önök egyesülete megismertetni a fiatalokat saját jogaikkal?

Több egymást követő nemzetközi együttműködés eredményeként létrejött a Szívdobbanás – Párkapcsolat erőszak nélkül című program, amely 15-23 éves fiataloknak szól, azoknak, akik most kezdik életük első komoly párkapcsolatait. Interaktív foglalkozások keretében próbáljuk a tizenéves korosztály figyelmét felhívni az egyenlőségen alapuló párkapcsolat előnyeire, és emellett beszélni a párkapcsolati erőszak figyelmeztető jeleiről, az erőszak formáiról és arról is, hogy mit lehet tenni, ha úgy érzik, hogy egy barátjuk kapcsolata elnyomó.

Mi volt az eddigi legsikeresebb projektjük?

A tavalyi évünk újdonsága a #vanképemhozzá művészeti projekt volt, ami egy közösségi fotópályázatként indult. Olyan képeket és a fotókhoz kapcsolódó történeteket, üzeneteket vártunk, amelyek a családon belüli bántalmazásról és a szabadulásról szólnak. Létrejött egy mobil kiállítás, amelyet Budapesten már több alkalommal és a Bánkitó Fesztiválon is megmutattunk. Reméljük, hogy ezzel egyre nagyobb közönség ismerheti meg a nők sokszor nagyon megrázó, de óriási erőről árulkodó történeteit. A projekt célja volt az is, hogy segítsük az érintettek traumáinak feldolgozását és további művészeti foglalkozások során kialakulhasson egy olyan támogató kör, amelyben a nők egymást is tovább erősíthetik.

Milyen projekteket terveznek indítani a közeljövőben?

2019 a NANE 25. születésnapjáról fog szólni, szeretnénk megemlékezni arról, hogy mi mindent értünk el a közösség munkájának köszönhetően. Emellett újabb segélyvonalas és aktivista önkénteseket képzünk, szeretnénk szociális szakembereknek és pszichológusoknak szóló továbbképzést indítani, folytatni az Erő a változáshoz csoportjainkat bántalmazó kapcsolatukból kilépett nők számára, illetve újabb csoportot indítani gyermekkori szexuális visszaélés áldozatai számára.

Mindenkinek érdemes felkeresni a NANE egyesület online felületét, akár csak tájékozódás céljából is.

Szerző: Mayer Zsófia