1 perc olvasási idő (249 szó)

Civil szervezetek kategorizálása az ICNPO és a KSH alapján

Civil Esemény

Szalóki Viktor

2020. június 29. hétfő

0 hozzászólás

Az intézményesült nonprofit szektor szereplőit számos módon csoportosíthatjuk. A csoportosítások különböző szempontok szerint történhetnek. Lehetnek jogi szempontból, költségvetési szempontból, a leggyakoribb azonban a működési területi szempont, amelyből nemzeti szinten minden ország saját kategorizálást használ. Természetesen a kategóriák között mindig van átfedés, és folyamatosan változhatnak is, újabb és újabb kategóriák jönnek létre, ezért bármilyen vizsgálat során a legfontosabb, hogy arra törekedjünk, hogy minél pontosabb kategóriákat adjunk meg. A legátfogóbb nemzetközi csoportosítás az ICNPO (International Classification of Nonprofit Organistaions), amely aszerint kategorizálja a civileket, hogy alapitó okirataik szerint milyen tevékenységi profillal rendelkeznek. Az ICNPO a következő 12 kategóriába sorolja a civil szervezeteket:

Egészségügy
Gazdaság- és településfejlesztés
Jogvédelem, érdekvédelem, politikai szervezetek
Jótékonyság
Környezetvédelem
Kultúra és szabadidő
Nemzetközi kapcsolatok
Oktatás és kutatás
Szakmai, gazdasági szervezetek, szakszervezetek
Szociális szolgáltatások
Vallási szervezetek
Egyéb

Magyar szempontból a Központi Statisztikai Hivatal végzi a legátfogóbb kategorizálást. A 18 kategóriából álló rendszer mély átfedésben van az ICNPO csoportosításával, azonban megjelennek olyan elemek is, amelyek a nemzetközi rendszerben nem kapnak helyet (például közbiztonsággal, polgárvédelemmel vagy tűzoltással foglalkozó civil szervezetek). A KSH 2003 óta készít évente átfogó, a szektor legontosabb jellemzőit tartalmazó adattáblákat. Ebben megtudhatjuk, hogy évről évre hogyan változott a szervezetek száma, a kiadásaik, a bevételeik, vagy éppen a foglalkoztatottsági mutatóik. A KSH rendszerezése alapján a civil szervezetek az alábbi tevékenységek szerint sorolja be: