A demokrácia sérülése, avagy a GONGO-k elterjedése

Ha a civil társadalomról beszélünk, akkor a számos ismert fogalom mellett mindig találkozunk az NGO szóval is. Az NGO (Non-Governmental Organization) egy olyan non-profit szervezetre utal, amelyet nem kormány hoz létre, vagyis teljes mértékben független. Az itthoni közbeszédben jellemzően a nemzetközi civil szervezetekre, hálózatokra szokták azt mondani, hogy NGO-k, holott jelentésében, minden olyan kistelepülésen működő alapítvány, vagy egyesület is annak számít, amely nem globális térben mozog. Vannak azonban az NGO-knak olyan változatai is, amelyek egyáltalán nem a függetlenség, a transzparencia, az ellenőrzés és az autonómia jelzőivel illethetők…

​Az NGO-k mellett létrejöttek olyan szervezetek is, amelyek elsősorban a függetlenségükben sérülnek, mert olyan szervek kontrollálják a működésüket, amely végett az autonómiájuk is súlyosan csökken. Az első ilyen NGO változat és a legelterjedtebb a GONGO (Government-Organized Non-Governmental Organization), vagyis a kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezet. A név már magában hordoz egyfajta összeférhetetlenséget, azonban mégis léteznek a GONGO-k. Ezek a szervezeteknek az elsődleges célja, hogy a kormányzati politikát támogató akciókat hajtsanak végre és a tevékenységük fő fókusza is a kormánypártok működését segítő események létrehozása. A szakirodalom úgy vélekedik a GONGO-król, hogy minél inkább több GONGO jön létre, annál inkább csökken a demokrácia és a jogállamiság intézménye az adott államban, ugyanis ezek a szervezetek az állami kontroll és ellenőrzés semmilyen módját nem látják el. A GONGO-k szerepe a kormányok számára, hogy bizonyos döntéseket és politikai lépéseket legitimáljon, hiszen ezen szervezetek feladat a kormányzat mindennemű támogatása. Ezáltal a legtöbb ilyen szervezet a politikatudomány által hibrid rezsimeknek nevezett rendszerekben, vagy az autoriter rendszerekben jelennek meg ott, ahol a demokrácia bizonyos elemei sérülnek.

A GONGO-k mellett azonban más változatok is léteznek. Ilyen még a PONGO (Party-Organized Non-Governmental Organization), vagyis a párt által létrehozott és irányított civil szervezet. Ezek nem összekeverendők a pártalapítványokkal, ugyanis a PONGO-k sokkal inkább részt vesznek a napi politikai diskurzusokban úgy, hogy de jure semmilyen kapcsolat nincsen köztük és az adott párt között (míg a pártalapítványoknál ez megvan), mégis egy támogató, segítő szerepet vesz fel a párt irányában. Létező jelenség a DONGO (Donor-Organized Non-Governmental Organization), ahol az adományozó által kontrollált NGO, a donor, vagyis az adományozó által preferált célokat kívánja teljesíteni. A DONGO jelenség kevésbé érinti a demokratikus rendszert, mégis a civil szférában deficitet tud okozni a jelenlétével, hiszen ezen szervezetek függetlensége, autonómiája és önállósága ugyanúgy sérül. A negyedik forma a BINGO (Business-Organized Non-Governmental Organization), vagyis azon civil, non-profit szervezetek, amelyeket olyan cégek hoznak létre, akik a for-profit szektor mellett a non-profit szférát is saját céljaik elérésére használják.

Fontos megjegyezni, hogy létezhet klasszikus módon működő civil szervezet, amelyet kormányzat, párt, donor vagy cég hoz létre és tart fent. A korábban írt példák azokat a módosulásokat mutatják meg, ahol a szervezetek feletti kontrollt más gyakorolja, akik a civil szervezetet csak egy eszköznek használja a céljai eléréséhez. Mind a GONGO, a PONGO, a DONGO és a BINGO létezése árt a civil társadalom szabad működésének. Továbbá hosszútávon kérdéseket vethet fel, hogy civilként hogyan tudunk fellépni azon civil szervezetekkel szemben, akik a hatalom kontrollja helyett a teljes kiszolgálást képviselik. Valamint érdekes lenne elgondolkodni azon, hogy Magyarországon tudunk-e olyan civil szervezetet, amelyet a kormány kontrollál, az ő politikáját propagálják és a támogatásuk végett szervez eseményeket… Ha arra jutottunk, hogy van, akkor már érdemes elgondolkodni azon is, hogy milyen a demokrácia állapota itthon.