4 perc olvasási idő (778 szó)

Szólíts el otthonról

Oroszországban és az Egyesült Államokban sok ifjúsági program épül a hazafias, valójában katonai nevelésre. Az ,,Amerika mindenekelőtt" vagy az ,,amerikaiság" üzenetét hordozzák a különféle táborok és egyesületek, ahol a fiataloknak megtanítják mit jelent amerikainak lenni.

Oroszországban a hazafias egyesületek és táborok állami ifjúsági mozgalom keretében működnek, ideológiai, vallási és harcászati oktatással igyekeznek formálni a fiatalok jellemét. A fotós tíz amerikai ifjúsági programot tekintett meg, valamint orosz iskolákat és nyári katonai táborokat. A képsorozat a fiatalok életére összpontosít a jövő nemzedékeibe belenevelt eszmékről folytatott párbeszéd kapcsán.

Hosszú távú munkák, 1. díj

Ezzel a rövid magyarázattal tekinthetők meg Sarah Blesener fotói, a World Press Photo 2019. kiállításon, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Több szempontból megragadta a figyelmemet a képsorozata; gyerekek vonulnak egyenruhában, gyerekek tartanak fegyvert, fiatalok hadgyakorlatoznak, fiatalok himnuszt énekelnek.

Amerika. Oroszország. Hazafias nevelés.

Mit jelent a hazafi szó? 

A hazának a fia, egy ember, aki hűséges a ,,földhöz" amelyen született. Nekem mindig a háború jut eszembe erről a szóról. A múltban, a világháborúk és kisebb háborúk idejében hazafi az volt, aki harcolt a hazájáért, úgy, mint a saját édesanyjáért (anyaföld), aki a hazát előbbre helyezte a családjánál és a saját életénél is. Vagy kötelező volt hadba vonulni.

Mit jelent a 21. században a hazafi szó?

Ami megmaradt a régi értelmezéséből az a haza szeretete. Kit vagy mit szeretünk akkor, amikor a hazánkat szeretjük? A földet, aminek a térképen vannak határai? A halottaink nyughelyét? A családunk lakóhelyét? A szeretteinket, akik éppen ezen a részen laknak, ahol születtünk? Az anyanyelvet, amelynél jobban soha egy nyelvet sem fogunk beszélni? A zenét, amit bárhol és bármikor felismerünk, mert a népzenénk? A haza egy elvont fogalom, ami annyi mindent jelenthet, de nem biztos, hogy mindenekelőtt szeretni kell és nem is lehet kötelesség. A kötelező szeretet nem létezik.

De akkor mi a hazafias nevelés?

A fotók leírásánál látható az ,,Amerika mindenekelőtt" felirat és nem kell több másodperc sem, hogy észrevegyük; ez valóban a katonai nevelésről szól, mindkét országban. Összevetném a tudatos hazafias nevelést, a nemzeti öntudattal. Érdekes, hogy a leghangosabb emberek, akik nemzeti érzelműnek vallják magukat, általában nem azt értik nemzeti és haza alatt, ami valójában érdekes lehetne. A hangsúly a leggyakrabban azon van, hogy miben vagyunk nagyon mások, jobbak a többi nemzetnél, kik voltak a leghősiesebb és leghazafibb történelmi személyeink és kik nem voltak azok. A haza szeretetére nevelés nem merülhetne ki annyiban, hogy az általánosan elfogadott történelmi tényeket hangoztatjuk, nem vállalunk felelősséget a múltban semmiért és nincs egy megközelítőleg objektív kép, amely árnyalná a múlt jó és rossz döntéseit, csak a nemzet szemszögéből vizsgálják az összképet. A leggyakrabban a hazafias nevelés fordul át egyfajta öntudatba, amely azáltal különböztet meg és emel a többiek fölé, hogy milyen nemzetiségű vagyok, amiről valljuk be, senki sem tehet, egészen egyszerűen oda született. Semmi gond nincs azzal, ha valaki szereti a helyet, ahol született és él, a fővárosa és a falvai számára a világon a legszebbek. A baj ott kezdődik, ha többnek érezzük emiatt magunkat másoknál.

A világ legnagyobbjai közé tartozó két ország a hazafias nevelés alatt a katonai kiképzést és rendtanulást, tűrést és fegyelmet érti? Félreértés ne essék, fontos lehet a rendszerben gondolkodás, a tűrés és a fegyelem is. Csak úgy gondolom, megáll ennyinél ez a nevelés. Mit válaszolnának ezek a gyerekek, ha megkérdeznénk tőlük, miért szeretik a hazájukat? Mit jelent az, hogy mindenek előtt áll a hely, ahol élsz?

Vajon a hazafias nevelés része-e Amerikában, Oroszországban vagy akár Magyarországon, a kultúra terjesztése? Önkéntelenül is átsiklottak a gondolataim oda, ahol én születtem, a magyar nemzethez és a hazához hű viselkedéshez, amelyet mostanában oly sokszor hallani.

A nemzethez és a néphez tartozást a nyelv művelése, a népzene és népviselet ismerete és ezek modern korral való ötvözése, a híres szülötteink ismerete. De ne álljunk meg azoknál, akiket már rég a haza földje fed, miért nem tanítjuk a közelmúlt nagy koponyáit vagy a ma is élő tudósokat, költőket, írókat, építészeket, bármilyen szakmát világszerte elismerten űző egyének életútját és munkásságát? Miért áll meg a haza megismerése valahol az 1980-as éveknél az iskolákban? Több múltat tanulunk, mint jelent vagy belátható múltat. A jelenben kellene megtalálnunk a honfitársaink nagyszerűségét és munkásságának elismerését, a valódi elismerését, amely nem függ ideológiától, nemi hovatartozástól vagy származástól. Törekedni arra, hogy a kultúrát, nyelvet és múltat minél teljesebben megismerjük és elfogadjuk a hibáival együtt és megértsük, hogy a mi nemzetünk is csak egy a megannyi múlttal és nyelvvel rendelkező között. A hazafi, a nemzet és a hazafias nevelés nem lehet kizárólagosan fegyveres és irányítható emberek képzése. Ha szerencsénk lesz a jövőben, senki nem fogja azt kérni tőlünk, hogy fegyvert fogjunk és védjük meg hazánkat. Inkább tartsuk tiszteletben a másik országot és ne gondoljuk, hogy bármelyik haza erőszakot kér a gyermekeitől.


Gyurkó Krisztina​

Lángoló társadalom – a hongkongi lázadásba bevonód...
A nemzet, ami a legjobban szereti magát – az ameri...
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2024. október 08. kedd