5 perc olvasási idő (979 szó)

Egy kultúra mind fölött? - Migránsok, menekültek, bevándorlók

Egy téma, ami egyszerre jelenik meg a vasárnapi ebéd közben, a buszra várva, az ivóban és a Parlamentben. Nehéz tárgykör ez, különösen jelen körülmények között, amikor nincs olyan nap, hogy ne hallanánk migránsokat, menekülteket és bevándorlókat érintő hírekről, különböző nézőpontokat és véleményeket bemutatva. Ám ahhoz, hogy teljes hévvel hangoztassuk gondolatainkat, nem árt tisztában lennünk azzal, hogy mit takarnak a fogalmak, és elgondolkodni a miérteken. 

A földünkön rengeteg, különböző kulturális háttérrel rendelkező ember van. Minden személyre hatással van a közeg, amiben él, és amihez ő maga is hozzátesz egy kicsit. Ám ezek a közegek sokszor szinte teljesen ismeretlenek a más hagyományok szerint élők körében, éppen ezért számtalan konfliktus származhat belőle. Összeütközés okozója lehet a vallás, a családokon belüli szerepek felosztása, a táplálkozás, az életmód, vagy akár egy szimpla nyelvhasználatból adódó félreértés is. Felmerülhet a kérdés: miért kellene tisztában lennünk azzal, hogy mások milyen módon élnek? Erre mindenkinek ismernie kell a saját válaszát.

Ki a menekült? Az a személy, aki háborús körülmények, fegyveres konfliktusok miatt hagyja el otthonát. Legtöbbször életveszélyes állapotok miatt szeretne eljutni egy másik helyre, hátrahagyva múltját, családja nagy részét, barátait és munkáját. Gyakran úgy kel útra, hogy nem tudja, pontosan hova fog kerülni, és kevés esély van rá, hogy beszéli a befogadó ország nyelvét, hiszen a háborús országok általában a fegyverek okozta pusztításokra és az azok – sokszor hiábavaló – helyrehozására koncentrálnak az oktatás helyett. A menekültek számára az utazás is veszélyeket rejt magában, amit különösen a gyerekek sínylenek meg. Éhezés, elsősegély hiánya és a másokkal való összeütközések tovább rontják az egyébként is traumatizált emberek lelkiállapotát.

A migránsok ezzel szemben viszonylag biztonságos államokból szeretnének átmenni egy másikba, családegyesítés, munka, tanulás, megszeretett kultúra és egyéb célok miatt. Ezzel szemben, a köznyelvben gyakran keverik össze a menekült kifejezéssel ezt a fogalmat, ami további félreértésekhez vezethet. A bevándorló pedig a migráns latin megfelelője, de például angolul is immigrant, ezt könnyen összekapcsolhatjuk a migráns szóval.

Az 1951. évi Genfi Egyezmény tisztázza, hogy pontosan ki számít menekültnek, és kimondja, hogy ha egy menekült engedély nélkül lép egy ország területére, és amilyen gyorsan csak tudja, megindokolja ennek okát, akkor nem büntethető.

Ami szintén vélemények ütköztetésére alkalmas téma ezekkel a fogalmakkal kapcsolatban, azok a terrorcselekmények. A médiában és a különböző hírportálokon mindig a menekültekhez, migránsokhoz és bevándorlókhoz kötik ezeket a tömegkatasztrófákat, viszont legtöbb esetben itt is egy irányból közelítik meg a történteket. Németországban és Franciaországban is zajlottak terrortámadások, többek között a strasbourgi lövöldözés, tömegbehajtások, iszlamista támadás a szatirikus lap, Charlie Hebdo szerkesztői ellen, támadás egy zsidó szupermarketben (Czymara; Schmidt-Catran, 2017) a menekültválság óta, és mivel ezek az államok sok bevándorlót fogadtak be, ők könnyen hozzáköthetők az eseményekhez, pedig legtöbb esetben nem az országokba tömegesen érkező, segítségre szoruló külföldiek a cselekmények elkövetői, hanem egy, a pusztítást előre eltervező szervezet áll a háttérben. Ami probléma forrása még, az a nyitottság és az egymás kultúrája iránti tisztelet hiánya.

Ha egy személy elhagyja szülőföldjét és új otthont keres magának- legyen az menekült vagy migráns, mindenképpen számolnia kell a kultúrsokk hatásával, amit az új környezet vált ki. Akár egy rövidebb külföldi utazás során is frusztráltnak érezhetjük magunkat a kezdetekben, amikor mindent idegennek érzünk, senkit és semmit nem ismerünk, nem tudjuk, mit mondjuk, vagy hogy viselkedjünk. Egy végleges költözésnél ez a letelepedésből adódó bonyodalmakkal és a honvággyal sokszorozódik.

A szavak használatára sokszor kevés figyelmet fordítunk, pedig érdemes lehet hangsúlyosabbá tenni a velük való bánásmódot. A kommunikációnkkal nem csak saját magunkat minősítjük, hanem másokra is hatást gyakorolhatunk: a szóhasználat az elhangzottakon kívül tudatalatti jelentéssel is bír, amit a beszélgetőpartner társít a hallott fogalmakhoz. A szavaknak lehet építő, támogató, együttérzést kifejező hatása, de éppúgy rombolni is képesek. Az emberek félnek a negatív dolgoktól, szeretik elrejteni hibáikat és minél jobb képet festeni magukról, hogy társadalmilag elfogadottakká válhassanak. A rettegés lehetővé teszi, hogy jobban odafigyeljenek a negatív töltetű kifejezésekre, amik- akár igazak, akár nem- érzékenyen érintik őket, és ennek megfelelő reakciókat vált ki a személyekből.

Ezzel összefüggésben, a szavak erejével manipulálhatunk is. Magabiztos kiállással, igényes, de célközönségnek megfelelő szókinccsel, és az elérni kívánt egyének, csoportok vágyainak ismeretével könnyen befolyásolni tudjuk az arra fogékony embereket. Nekik sok esetben kevés rálátásuk van az adott helyzetre, ezért szinte fenntartások nélkül hisznek nekünk. A manipuláció veszélyes fegyver, hiszen a szabad gondolkodást próbálja észrevétlenül megtéveszteni. A negatív irányba történő befolyásolás kirekesztéshez, gyűlölethez, szélsőségesebb esetben háborúhoz is vezethet.

Ha megvan bennünk az a képesség, hogy kommunikáljunk másokkal és odafigyeljünk arra, amit mondanak, akkor át tudjuk gondolni az ő szemszögükből is ugyanazokat a dolgokat. Többek között erről is szó esett Juhász Andrea Előadássorozat az iszlámról: A vallás című, január 12-én tartott előadásán: ha találkozunk egy olyan személlyel, akiről tudjuk, hogy teljesen más háttérrel rendelkezik, igyekszünk kideríteni, mi az, amit ő sértésnek vesz, mi az, amit ő másképp lát, és mi is kifejtjük neki a saját szokásainkat és gondolkodásmódunkat. Természetes, hogy egy kis ijedtség bennünk van egy számunkra ismeretlen közösséggel szemben, hiszen őseinknek régen ez a fajta félelem segített abban, hogy eldöntsék: vállalják a harcot, vagy adott esetben elmeneküljenek az ellenséges törzs elől, így biztosítva saját életben maradásukat. Azonban a modern társadalomban nem szükségszerű ragaszkodnunk ehhez a tartózkodó magatartáshoz, bátran élhetünk a megismerés adta lehetőségekkel. Sokszor az a legnagyobb kihívás, hogy létrejöjjön egy párbeszéd- viszont ha az kialakul, abból csak profitálni tudunk, hiszen rengeteg összeütközés elkerülhető azzal, ha rájövünk, miért viselkedik az adott módon az illető, mi pedig aszerint reagálhatunk rá.

Olyan vélemény és tanács sok van, ami segíthetne a szituációk könnyebbé tételén- empátia, nézőpontváltás, megismerés… Számtalan lehetőség adott. De hogy ki mennyire tud és szeretne élni vele, azt mindenki magának ítélje meg.

Források:

Tudge (2002). Terrorists, Victims and Society: Psychological Perspectives on Terrorism and its Consequences. Letöltés: 2019. január 18.

Czymara, C.S., Schmidt-Catran, A.W. (2017). Refugees Unwelcome? Changes in the Public Acceptance of Immigrants and Refugees in Germany in the Course of Europe's'Immigration

Papp, K., és Kerepeszki, J (2016). Menekültek Migránsok, új hazát keresők.

Képek forrása: unsplash.com

Politika 7. órában
"A túra alatt az embernek nincsen tulajdona..." - ...
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2024. március 29. péntek