Szerinted mennyivel okosabb nálad a telefonod?

 

Az internetet ma már senkinek nem kell bemutatni: szinte mindenki napi szinten használja hobbiból, munka miatt, információkeresésre, tanulásra, vagy egyszerűen csak szórakozásra. Szinte a legjobb barátunkká vált, ám nem árt óvatosnak lennünk: az előnyökön kívül rengeteg hátránya is van: az adathalászatot sokan már a III. világháború egy csendesen zajló formájának tekintik. Valamilyen szinten igazuk is van, hiszen a megadott adatok, tartózkodási helyek, érdeklődési helyek, de akár a kedvelt tevékenységek és ismerőseink is sokat elárulhatnak rólunk, ebből kifolyólag könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetünk, ha óvatlanok vagyunk.

Ha figyeljük a híreket, sokszor hallhatunk hackertámadásokról, rejtélyes profil törlődésekről, meghibásodásokról, vagy hogy valaki a felelőtlen internethasználat miatt vált betörés, nemi erőszak, vagy egyéb támadás áldozatává. Azonban a tudatos eszközhasználat nem csak az adatmegosztásra terjed ki, hanem hatással van az egészségi állapotra – mind fizikailag (szemszáradás, idegrendszeri problémák, rossz testtartás, mozgáshiány), mind mentálisan (függőség, játékszenvedély, elmagányosodás) -, valamint a társas kapcsolatok minőségére is. A világhálónak köszönhetően az interneten az információk rendkívüli gyorsasággal terjednek. Ennek előnye, hogy mindenki naprakész és felkészült lehet, viszont fennáll annak a veszélye is, hogy hamis információk kerülnek a köztudatba. Ennek különösen nagy szerepe van a politikában, hiszen az internet tökéletesen alkalmas arra, hogy könnyen és sok emberhez jusson el a mondanivaló, mint ahogy arról a 2019. júniusi Félrevezetés, megtévesztés az újságírói nyelvgyakorlatban című műhelyfoglalkozáson is szó volt, amelyet Lőrincz Marcell tartott. Ezt manipulációra is fel lehet használni, ha a célcsoportnak nincs kapacitása az alapos és több helyről való tájékozódásra. A világhálón az emberek akár névtelenül is elmondhatják véleményüket, ami miatt úgy érezhetik, kevésbé van következménye a mondandójuknak. Sokszor találkozunk az internetes zaklatás fogalmával, melynek során ismerősök vagy ismeretlen személyek bántják a webhasználókat. Ez a zaklatás számtalan esetben mentális problémákhoz, szélsőséges helyzeteben öngyilkossághoz is vezethet, a fiatalok körében a szexting is komoly veszélyeket rejt. A különböző internetes kihívások is rendkívüli népszerűségnek örvendenek. Vannak olyanok, amelyek jótékony célért zajlanak (erre példa az Ice Bucket Challenge), és olyanokkal is találkozhatunk, amik a zaklatáshoz állnak közel, mint a Momo Challenge vagy a Blue Whale Kihívás.

Mit tehetünk tehát a biztonságos, ám mégis szabad internethasználatért? Dr. Baracsi Katalin jogásznő és Villányi Gergő pszichológus tippjeiből kiragadnék néhányat. Mindenképpen jót tesz, ha odafigyelünk az internetes etikett, azaz a netikett elveire. Érdemes lehet szem előtt tartanunk, hogy amit ott írunk vagy teszünk, az nyomot hagy. Nem mindegy, milyen képet osztunk meg, (különös tekintettel a szórakozásra, a kisgyerekekre, és párunkra), hogy mennyi személyes információt osztunk meg magunkról. Az ember csak véges számú minőségi kapcsolatot tud fenntartani, és ismerőseink között olyanok is szerepelhetnek, akikkel talán több éve nem beszéltünk. Lehetséges, hogy amit a legjobb barátainkkal megosztunk, az nem feltétlenül tartozik a régen látott általános iskolai osztálytársakra vagy munkatársakra. Az sem ajánlatos, hogy képeket tegyünk fel a lakásunkról, vagy előre kiposztoljuk, hogy nyaralni indulunk, ez ugyanis jelezheti a nem kívánatos betolakodóknak, hogy milyen értékek vannak a házunkban, és mikor nem tartózkodik otthon senki. A képfeltöltéseknél legyünk tekintettel a személyiségi jogokra, csak a képen szereplő emberek beleegyezésével töltsük fel az adott tartalmat. Mindig tudatosítanunk kell magunkban, hogy élő emberekkel beszélünk, akármennyire is úgy érezzük, hogy a világhálón nem számítanak a szavak, és bármilyen stílust megengedhetünk magunknak. Képzeljük bele magunkat az üzenetünket olvasó személynek a helyébe. Ne adjunk ki magunkról személyes információkat idegeneknek, ha tehetjük, mindig ellenőrizzük, hogy az ismeretlen személy valóban az-e, akinek vallja magát. 

Tudatosítsuk magunkban azt is, hogy miért használjuk az internetet. Ha csak szórakozásra, ügyeljünk arra, hogy mennyi időt töltünk el az internetezéssel, ha munkához, akkor is időnként tartsunk szünetet, pihentessük a szemünket, mozogjunk, mielőtt visszaülnénk az asztalhoz. Különösen figyeljünk az adatvédelmi beállításokra, ahol korlátozhatjuk, ki láthatja a bejegyzéseinket, ki oszthatja meg őket és ki írhat nekünk üzenetet. Néhány közösségi oldalon privátra is állíthatjuk a fiókunkat így biztosítva, hogy tényleg csak azok férjenek hozzá a megosztott tartalmakhoz, akiket mi szeretnénk. Az eszközeinket is használjuk okosan: legtöbb esetben a beállításoknál kiválaszthatjuk a számunkra megfelelő adatvédelmi típusokat a telefon lekódolása és az adataink védelmét illetően. Ha telepítünk bizonyos alkalmazásokat, gyakran hozzáférést kérnek a helyadatainkhoz. Ilyenkor ismét érdemes átgondolni, hogy tényleg feltétlenül szükséges e az alkalmazás használatához, hogy tudják tartózkodási helyünket. Emellett érdemes tájékozódni a különböző vírusirtó programokról is, hogy időnként ellenőrizhessük, nem került- e valami olyan az eszközünkre, ami káros lehet számunkra.

A kisgyerekek internethasználata sokat vitatott téma. Egyre több mindent lehet a különböző eszközökön és applikációkon keresztül intézni, így nem csoda, hogy a gyerekek is korán hozzászoknak a rendszerhez, pláne, hogy látják, hogy a világháló szüleik életének is szerves részét képezi. Nem beszélve arról, hogy az eszközök segítségével könnyebben le lehet kötni a fiatalokat, hiszen mindig van a közelben egy tablet vagy számítógép, ahol mesét kapcsolhatunk. A kamaszokra pedig az jellemző, hogy mindig új dolgokat próbálnak ki, ezért náluk különösen nagy odafigyelést igényel az internethasználat, pláne, hogy a szülő kevésbé felügyeli gyermeke online tevékenységeit. A kamaszokat a hírességek, idősebb példaképeik és kortársaik is befolyásolják, hiszen nem mindegy számukra, hogy a csoporthierarchiában milyen helyet foglalnak el. Fiatalon, az ismerkedés megkezdődésekor az interneten olyan személyekbe is belefuthatnak az ismerkedni vágyók, akik nem biztos, hogy jó szándékkal közelednek feléjük.

Jó, ha kritikusan állunk az interneten látott információkhoz, és megbízható portálokról tájékozódunk. Ellenőrizzük a szerzőt és a forrásokat, hogy kiszűrjük a fals információkat. Ügyeljünk arra is, hogy az online világ ne helyettesítse a személyes kapcsolatainkat, legyenek olyan helyek és időpontok az életünkben, ahol nem használjuk eszközeinket. Ilyen például az lefekvés előtti néhány óra, az étkezések, vagy a barátokkal való találkozás. Az általános emberség az internettel kapcsolatban is érvényes: ha úgy látjuk, hogy valaki segítségre szorul, ne habozzunk beszélni vele.

De mi lehet a felelős eszközhasználat népszerűsítésének a kulcsa? Talán az első lépés az, ha először önmagunkat szoktatjuk rá. Ha törekszünk arra, hogy biztonságosan használjuk az internetet, az „életmódunk" talán másokat is megihlet, emellett fontos, hogy minél több személlyel megoszthassuk gondolatainkat a témával kapcsolatban.

Fontos tényező lehet az is, hogy az internet életünk minden részéhez kapcsolódhat, ilyen a környezetvédelem, az oktatás, de akár a vásárlás is. Éppen ezért kell ügyelnünk arra, hogy tudatosan éljünk a számunkra megadatott lehetőségekkel, és mindig indokoljuk meg a digitális világban is azt, hogy mit miért teszünk.

Források:

Ollé, Lévai, Domonkos, Szabó, Papp-Danka, Czirfusz, Habók, Tóth, Takács &Dobó (2013). Digitális állampolgárság az információs társadalomban. Elte Eötvös Kiadó.

Kiemelt kép: pexels.com