Evolúció és revolúció a reklámiparban

Afogyasztói társadalom kialakulása óta a reklámok életünk szerves részeit képzik, szinte már fel sem tűnik, ha az utcán, tv-ben, interneten összefutunk velük, sőt oda is eljutottunk, hogy algoritmusok ajánlanak csak nekünk, az érdeklődésünkre szabott reklámokat a közösségi oldalakon. De milyen út vezetett ahhoz, hogy letöltsd az reklámblokkolót a gépedre?

Kezdetben, az ókorban, de akár előtte is (forrás hiány miatt ez csak feltételezés), a ,,reklám" szóban terjedt. Kinél érdemes tejet vásárolni, kinél lehet megbízni a minőségben. A középkorban hasonlóképp lehetett érdeklődni a közösségi helyeken a keresett árucikk hollétéről és minőségéről, esetleg kézzel készített plakátokon lehetett információkat találni. A 15. században feltalált és elterjedt nyomtatás (Gutenberg neve ismerősen csenghet) lehetővé tette, hogy a plakátokat sokszorosítsák, és több helyre eljuttassák. Ebben az időben tágult ki a világ, az új kontinens felfedezésével és az új hajótípusok megjelenésével Ázsia, Afrika és Amerika bejárhatóvá váltak, onnan megannyi új terméket hozva be Európába.

Megjelentek a kereskedelmi társaságok, a helyi piacok és a lehetőségek kitágultak, a portékából egyre több kellett, kialakultak a gyárak, ahonnan rövid út vezetett a tömeges termeléshez. Viszont minél többféle és többszámú tárgy elérhető, annál nagyobb lesz a verseny és a kényszer, hogy elérjék a vevőket. A gazdaságpolitikai irányzatok fejlődése is kedvezhetett a reklám térnyeréséhez. Az újságok megjelenésével, hasonlóan a mai napilapokhoz, helyet kaptak a reklámok is, ahol rövid leírással, képpel és árral hirdethettek a kereskedők. Ezek a hirdetések a termék konkrétumain kívül egyebeket nem tartalmaztak. A termékreklámokon kívül plakátok reklámozták az eseményeket, színházi előadásokat, olyan hírességeket szerepeltetve azokon, akik be tudták vonzani a nézőket.

Évtizedekig az újság és az utcai hirdetés voltak a reklám megjelenési felületei.

A következő mérföldkő a rádió és a televízió megjelenése lett, amely találmány utat engedett a mozgóképes hirdetéseknek is, valamint eltüntette a távolságot. Amerikában 1941-ben sugározták az első reklámot egy baseball meccs szünetében, ahol a Bulova órákat reklámozták. Elmondható azonban, hogy még mindig a termék állt a fő helyen. Az utána következő évtizedekben felfedezték, hogy a termék mellé érdemes emberi arcokat is tenni, hiszen az emberek jobban bíznak más emberekben (gondoljunk a barátaink vagy egy szimpatikus ismert személy ajánlására) mint egy ismeretlen termékben. A konkrét produktum mellé került a márka neve is, amely szimpatikus emberek szereplésével készült reklámjaival próbálta értékesíteni a saját brandjét, a bizalomépítés fontos építőköve lett a reklámiparnak.

Ekkoriban alakult ki a ma is ismert és széles körűen alkalmazott elképzelés, amely életérzést társít a márka és a termék mellé. A szépségiparban ezen felül a különlegesség élménye is társulhat, gondoljunk a parfümreklámokra, ahol femme fatale-k lehetünk, ha magunkon hordjuk azt a bizonyos illatot.

Elképzelhető, hogy szükség is volt erre a reklámfajtára, hiszen az 1960-1970-es évek után megváltoztak az emberek és megváltozott a piac. Ugyanis ahhoz, hogy legyen kedvünk vásárolni, megfelelő hangulat kell, gazdasági, politikai, társadalmi szinten is. Például az '50-es évek Amerikájában a háború utáni békésebb időszakban a vásárlási kedv is megnőtt, de említhetnénk a rendszerváltás utáni időszakot is, amikor tömegével érkeztek a nyugati termékek megnövelve a vásárlói kedvet.

Az internet megjelenése, a fejlődés gyorsulása viszont magával hozott egy gyorsabban fejlődő reklámpiacot és a marketing is szárnyalni kezdett. Megerősödött a már említett életérzés, mentalitás, amelyet a magunkénak érezhetünk, ha birtokoljuk a szóban forgó tárgyat, szolgáltatást. A marketing iparág felméréseket végez, kutatásokat tart és felhasználja a pszichológiát is, a jobb eladási számok reményében. Például ha egy márka azt hirdeti, hogy a termékeiket vissza lehet küldeni, ha azok megsérülnek, akkor a vevő úgy gondolja, hogy nem fognak túl hamar megsérülni, hiszen ha ez túl gyakran történne meg, az eladónak nem érné meg az üzlet, és a kapitalizmus óta biztosan tudjuk mennyire fontos a profit a vállalatoknak.

Mi ez ha nem pszichológiai megközelítés?

Több nagyobb cég elért oda, hogy magát a terméket nem reklámozza, mivel már jól ismert, helyette a legtöbb figyelem a termékek által kínált mentalitásra irányul. Gondolhatunk itt a média cégek hirdetéseire, ahol az emberi érzelmeken van a hangsúly, gyakran a társadalmi szerepvállalás is fontossá válik a cégek számára, hiszen ez az út is vezethet a termékeikhez.

A változás ebben az esetben is szükségszerű, hiszen az újabb generációk nem szeretik a reklámokat, tv-t kevesebbet néznek, a böngészőben reklámblokkolót használnak, így a cégek is szemtelenebb helyeket találtak (közösségi oldalak hírfolyama), hogy elérjék a fiatalokat, illetve a termék helyett/mellett nézőpontot, mentalitást, életérzést árulnak, amelyre sokkal inkább vevő az új vásárlóközönség.

Ez az iparág, mint megannyi másik is, hosszú utat járt be a történelem során, láthatták papíron, hallhatták mások szájából, elsétálhattak mellette az utcán, vagy elkapcsolhatták a tv-ben, ma pedig rányomhatunk egy x-et a reklámfelületekre, de az életérzéssel nem tudjuk ugyanezt megtenni. Nézzünk mélyen magunkba és megtaláljuk azt a részt, amire nagyon is hatnak ezek a marketing fogások, akkor is ha ennek nem vagyunk tudatában.

Szerző: Gyurkó Krisztina

Kiemelt kép: pixabay.com