4 perc olvasási idő (743 szó)

Együtt az egyenlőségért - Nemzetközi képzés LMBTQI+ kérdésekről

2019. április 23. és május 1. között egy Erasmus+ Program keretében megvalósult képzésen vettem részt 24 társammal együtt, akik 12 különböző, nagyrészt európai országokból érkeztek. 

A képzés angol nyelven folyt, szervezői és lebonyolítói az Európa Ifjúsága Egyesület tagjai voltak. Az Erasmus+ programjainak lényege, hogy külföldi tanulási lehetőségeket nyújt a résztvevőinek, segíti a cserékben résztvevő fiatalok küldőszervezetei közötti kommunikáció elindulását, illetve támogatja az oktatás korszerűsítését szolgáló reformokat. Jelen projektben mélyebben megismerhettük a különböző országokban különbözőképpen megjelenő LMBTQI+ témakörét tapasztalati tanulás által.

Hogy mi az a tapasztalati tanulás? Tudod, ahogy beszélni, járni, felöltözni, játszani megtanultál: amikor az alkalmazott tudásod a saját élményedből, valamilyen aktivitásba való bevonódásból származik. Ennek során egyrészt fontos, hogy mi történik velünk, másrészt pedig, hogy mit kezdünk vele: átgondoljuk tapasztalatainkat, értelmezzük azokat, és általánosítást követően alkalmazzuk a megszerzett tudást a mindennapokban.

 Ezért a képzés során sok volt a csapatmunka, melynek során társaink gondolatait mélyebben megismerhettük egy-egy témában a közös brainstormingok során, mini-projektjeink egymásnak való bemutatásával pedig konkrétumokkal szélesíthettük perspektívánkat egy szabadabb formában. A tréning folyamán – szintén csapatokba rendeződve – volt egy nagyobb lélegzetű projektfeladat is: az egyenlőség témájának tetszőleges területét kellett vizsgálni és egy produktumot létrehozni: született plakát, online-kvíz, egy komplett workshop tervezet, dal, de még társasjáték is. Ezalatt egyszerre tudtunk meg többet egy-egy témáról és készítettünk valamit, ami alkalmas ennek az ismeretnek a továbbadására.

Hogy hatékonyan tudjunk együttdolgozni, ahhoz persze kellett egy működő közösség: a megérkezésünktől összevoltunk fogva, játékosan motiváltak a szervezők az összerázódásra, az első teljes napunk pedig egy zseniális csapatépítővel indult! Evezni mentünk a Velencei-tóra, úgy, hogy a társaság nagyrésze még életében nem csinált ilyesmit: a bizonytalan helyzetben az egymásrautaltság egyenes utat jelentett az együttműködés szükségességének belátásához, ez hatékony közös munkát és kellemes (fun!) együttlétet eredményezett, így végül (többnyire) száraz ruhákban értünk partot. A tréning intenzív programját kirándulások, kultúrális alkalmak szőtték át: kiemelkedő pontja volt a 9 napnak a „Nemzetközi est" ahol minden nemzet készült egy kis ízelítővel hazájából, leginkább enni- és innivaló formájában; illetve mindannyiunk számára nagyon fontos volt a Székesfehérváron általunk rendezett flashmob, amire egy koreográfiával és ismeretterjesztő-szemléletformáló röpanyagokkal készültünk. 

A remek szervezés és csapat miatt sok „leget" emlegethetnék még, de tanulási szempontból kettőt szeretnék kiemelni: az egyik egy parlament-játék volt, a másik pedig az élő könyvtár. A parlament-játékot azért tartom fontosnak megemlíteni, mert ez volt az a pont, ahol a legélesebben éreztem a nem formális tanulás hasznát: tényleg a saját bőrömön tapasztaltam meg tövényjavaslatot benyújtó parlamenti párttagot játszva, hogy mennyire komplex minden társadalmi jelenség, hogy minden mindennel összefügg. Az élő könyvtár pedig a „könyvek" személye, a felénk mutatott bizalmuk, és a megosztottak tanulságossága miatt jelentett nagy élményt. „Élő könyvtárunkban" LMBTQ emberek voltak a „könyvek", akiket csoportosan „kikölcsönözhettünk", és történetüket hallgatva, kérdésekkel „lapozgatva" ismertük meg őket. 

A téma ilyen jellegű feldolgozása, a szervezők profizmusa és ezzel együtt emberi érzékenysége valamint a rengeteg motiváló személyiség feledhetetlen élménnyé tette számomra ezt a tréninget. Valahol számítottam rá, hogy mélyebb tudást fogok kapni az LMBTQ témában, és azt hiszem ez volt a legjobb út, hogy ez a tudás tartós és a mindennapi életben hasznosítható formában kapjam meg. Azt viszont nem láttam előre, hogy ennyi mindent tanulok magamról, és hogy 9 nap alatt lelkileg ilyen sokat tud egymásnak adni 24 fiatal: mélységes bizalmat, vidám és szeretetteljes emlékeket, már-már barátságot. Hiába a rövid idő, ez a legjobb szó, amit találok arra, ami létrejött ott köztünk.

És ez, úgy érzem, kijelöli az utamat a jövőre nézve is (és most nem a nyáron teljesítendő külföldre szóló meghívásaimra gondolok, amiket búcsúzáskor kaptam). A társadalmi egyenlőségért folytatott állandó küzdelmet kommunikáló attitűd mellett a mindennapi interakcióimba a képzés során szinte kézzelfogható a nyitottságot, spontaneitást és egymás iránti tiszteletet szeretném tudatosan átültetni, és erre buzdítok mindenkit (azon kívül, hogy menjetek ti is Erasmus+ képzésre J) mert valahol itt kezdődik minden.

A társadalmi egyenlőség. Az, hogy emberként éljünk, együtt. 

Források: 

Képek: Európa Ifjúság Egyesület 

Miért lett Csernobil bakancslistás tétel?
Kultúrák találkozása, hely kultúrák tisztelete
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2024. március 28. csütörtök