8 perc olvasási idő (1597 szó)

Mit jelent ma egyetemistának lenni?

Az újév beköszöntével elkezdődött (sokaknak már tavaly decemberben) az aktuális szemesztert záró vizsgaidőszak. A közelmúltban bekövetkezett tragédia, valamint az ilyenkor alapból magasabb stressz szint miatt érdemes a címkérdést tisztázni.

Felsőoktatási intézmények nappali képzésein közel 204 ezren folytatták tanulmányaikat tavaly szeptemberben, túlnyomó többségük minden bizonnyal már készül vizsgáira. Aki már pár ilyen időszakot a háta mögött tudhat, tisztában van vele, hogy ilyenkor mekkora stressznek, érzelmi kilengésnek, elvárásoknak és követelményeknek vagyunk kitéve. Aki nincs benne az egyetemi körforgásban, az gyakran tapasztalhatja ilyenkor, hogy hallgató rokona/párja/barátja ilyenkor kicsit kifordul önmagából. Mi ennek az oka? Milyen tévhitek élnek ma rólunk, ami miatt sokan reflexből mondják, hogy "az egyetemi évek lesznek a legszebb éveid?"

1. "Dehát xy-nak is már 3 diplomája van, te meg az elsővel is csúszol már huszon x évesen"

Hogy elkerüljük az egyetemi- illetve szakmai sovonizmust, így nemlétező szakneveket használok. Könnyebb egy hangjegyidomár és cipőpatkoló szakott elvégezni, mint egy masszázsasztal robbantó képzést, ami leginkább az adott egyetem számonkérési rendszerének milyenségén múlik, valamint azon, hogy elsődlegesen lexikális tudásra, vagy logikai összefüggések felismerésére helyezik a hangsúlyt. Vannak reál és humán irányú képzések. Adott képzések ideje eltérő. Számos képzésnél nincs félév csúszás, hanem kapásból egy év. Ennek az oka, hogy bizonyos tantárgyak nem indulnak keresztfélévben, vagyis, ha szeptemberben vetted fel és elbuktad a szorgalmi időszak alatt, akkor legközelebb csak következő év szeptemberében próbálhatod újra, így az erre épülő tárgyak is ezzel arányosan 1 évet csúsznak. Ez nem minden esetben jár a képzésidő csúszásával, de ha ez más követelményekkel is ütközik (például szakosodás) akkor akár már egy első féléves tárgybukás is járhat a képzésidő csúszásával.

2. "Ha jó a dolgozat, akkor már meg is van a tárgy?"

Egy egyetemi szemeszter 2 nagy szakaszból áll: szorgalmi időszak és vizsgaidőszak. Vizsgázni akkor mehet egy hallgató, ha az adott tárgy szorgalmi időszakban elvárt követelményei (kis/nagy zárthelyi dolgozat(ok), labor- és gyakorlat jelenlét, jegyzőkönyv átlagok, féléves házi feladat...stb.) teljesülnek. Ha nem tartozik vizsga a tárgyhoz, akkor ezek alapján jár az osztályzat, ha van, akkor a végeredményben a tárgy vezetésétől függően beszámítják a teljesített követelmények eredményét egy meghatározott arányban.

3. "Csak legyen meg a kettes és bulizhatunk"

A képzés finanszírozása lehet államilag támogatott és önköltséges. Az előbbiről sokan gondolhatják, hogy ha egyszer elérte, akkor ez a diplomáig megmarad.

Ez ma már sajnos nem így van. 2016 óta folyamatosan növelik a teljesítendő átlag minimumát 0,25-tel. Jelenleg, ha az őszi és tavaszi szemeszter teljesített tárgyainak átlaga (vagyis a bukott tárgyak utáni 1-eseket nem számoljuk) kevesebb, mint 3 (némelyik képzésen 3,25) akkor a hallgató automatikusan átsorolásra kerül. Ha ez megvan, viszont a tárgyak után járó megszerzett kreditek (jellemzően 2-7 kredit jár egy teljesített tárgy után) száma nincs meg 36, akkor szintén ez történik. Önköltségen félévente szaktól függően "pár" százezertől másfél millióig terjedő tandíj van érvényben. Ha a következő vizsgálati időpontig azonban összeszedi magát és teljesíti a feltételeket, akkor is csak várólistára kerül, ami nem jelent garanciát az azonnali visszakerülésre.

4. "Dehát vannak 5-ös tárgyaid is"

A képzés során vannak kötelező tárgyak, amiket mindenképp el kell végezni. Vannak kötelezően választható tárgyak, ahol adott tárgyak közül adott számú teljesítése elvárt és vannak a szabadon választható tárgyak, amire nincs megkötés, nem a törzsanyaghoz tartozik, lehet az teljesen eltérő attól.

Minden teljesített tárgy után jár kredit. Ami kötelező, ott általában több (persze több az elvárt félévközi teljesítmény is), ami szabadon választható, ott jellemzőbb a 2 kredit. Így hiába van mondjuk két tárgyad 5-össel teljesítve, amik két kreditesek, ha mondjuk az 5-7 kredites tárgyak kettesek vagy akár bukottak. Átlagszámításnál a tárgy elért eredményét (ha nem egyes) meg kell szorozni a tárgyért kapható kreditek számával, majd ezek összegét el kell osztani a megszerzett kreditek számával.

5. "Ha ez most bukó, akkor vége?"

Minden nagy zárthelyi dolgozatnak van pótlási alkalma, párnak még "pótpótlási" lehetősége is, így az első karó, még nem jelenti a tárgy végét. Vizsgáknál a pótlás nem teljesen konzekvens, egyetemenként eltérő. A Műszaki Egyetemen például nincs utóvizsga, helyette a legtöbb tárgyhoz legalább 3 vizsgaalkalmat szoktak meghirdetni.

6. "Majd kérünk a háziorvostól igazolást"

Adott tárgy kurzusonkénti jelenléti követelménye jellemzően 70%, ami általában 3 hiányzást jelent egy félévben. Ezekről igazolást nem kell adni, azonban, ha túllépi a keretet, akkor a tárgykövetelmények nem teljesülése miatt könyvelhető a bukás, az addig megszerzett eredmények ellenére is.

7. Ösztöndíj

Intézményi ösztöndíj tanulmányi és szociális alapon kerül kiosztásra a rendelkezésre álló anyagi keret. Mindkét esetben eltérő, hogy adott egyetem milyen módon, képletekkel, átlagokkal, pontozási rendszerrel számol. Ami általánosan elmondható, hogy az erre elvárt átlag számítása eltér a finanszírozási forma megállapításához használt átlagtól, valamint nagyban függ a hallgatók teljesítményétől, a Juttatási Bizottság által meghatározott támogatni kívánt hallgatók mennyiségétől. Az egy főre jutó összeg általában 5 jegyű szám, ami 50000 forint környékén maximalizálódik, de olyan intézmények esetében, ahol az államon túl más piaci szereplő is jelen van a támogatók és közreműködők közt, ez átlépheti akár a 100000 forintot is, ami egyes szakok esetében még minimum átlagot sem követel meg. Ez persze szülhet más intézményi háttérrel bíró hallgatók közt "ösztöndíjfeszültséget". Ha egyszer ugyanazt tanulják, sőt, nagyobb elvárások terhe mellett, akkor miért ne volnának jogosultak mondjuk fele akkora ösztöndíjra, mint az, aki fele annyi stressznek sincs kitéve? Korábban pedzegetett támogatási formák, például az informatikai képzések kapcsán felmerültek, azonban az ígéretekkel szemben, ezekről azóta sincs hír.

8. "Mostmár azt tanulhatod, amit szeretsz és semmi fölöslegeset"

Ez sok esetben nagyon nem igaz. A legtöbb szaknak megvannak a saját mumus tárgyai, vagy mondjuk a reál képzések túlnyomó többségébe integrálni kívánt analízis és fizika, amit legfeljebb letudni akarnak azok a hallgatók, akik a valódi szakirányú tárgyaiknak akarják szentelni figyelmüket.

9. "Ha "csak" 5 tárgyad van, akkor csak 5 órád van a héten, legyen 10, ha esetleg duplák, 10-szer 45 perc az nem sok"

Egy tárgy több kurzusból áll, ami annyit tesz, hogy egyszerre tartozhat hozzá előadás, gyakorlat és labor. Ezeknél általában legalább 2-szer 45 perc egy alkalom, így egy tárgy egy héten akár 6-szor 45 percet is magába foglalhat. Pontosabb számítás érdekében érdemes úgy nézni, hogy egy kredit 30 munkaórának feleltethető meg, vagyis egy 7 kredites tárgy 210 órányi aktív tevékenységet foglal magába.

10. " Majd legközelebb meglesz."

Ez valóban igaz, azonban az a legközelebbi időpont, ha szerencsés esetben nem ütközik mással, akkor is valami másra való készüléstő veszi el az időt, vagy próbálod kifejleszteni magadban a multitasking képességét, hogy ne kelljen valamelyiket beáldozni. Pótlás akár pénzbe is kerülhet.

Mindezek tükrében érdemes végig gondolni, hogy mi vezethet egy hallgató életének végéhez? Miért nem történt széleskörű tájékoztatás a körülményeket illetően? Miért szükséges mindezt tisztázni?

Gimnázium után belecsöppenni a felsőoktatásba, nagy kihívás. Teljesen más a hallgató-intézmény kapcsolat, a számonkérések formája, értékelése és azok súlya. Olyan alapokra próbálnak építeni, ami sok esetben nincs meg, vagy csak nagyon hiányosan az új gólyáknak, emellett egyszerre kell felzárkózniuk és haladni is azzal az anyaggal, amihez önhibájukon kívül hozzá se tudnak kezdeni. Olyan egyetemeken, ahol annak titulusa nem egy átnevezés eredménye és nagyságrendileg több ezer hallgatót képez, ott lehetetlen a tárgyak, karok, intézmény vezetésével mindenki számára közvetlen emberi kapcsolatot kialakítani. Egy táblázat több attribútummal bíró rekordjává leszünk, mikor képzési szerződésünket aláírjuk. Egyszerre viseljük a függetlenné válás időszerűségének súlyát és vesszük fel a felsőoktatási kritériumoknak való kénytelen megfelelés terhét.

A közoktatást érő kritikák centralizálhatóak az állami fenntartás irányába, azonban az egyetemet érők már kevésbé. Az intézményi autonómia révén, karon és tárgyanként maguk kerül összeállításra a számon kérni kívánt anyag, annak nagysága és milyensége. Ez persze törekszik a hallgatóbarát mivoltát megőrizni és valamelyest alkalmazkodik a hallgatók folyamatosan változó kompetenciái alapján megfigyelhető tendenciákhoz (nem utolsó sorban az elvárt létszám megőrzése érdekében), de számos, az átlaghoz képest nagyobb elvárással bíró egyetemen, amikor egyszerre 6-7 ilyen tárgy szakad egy kezdő egyetemista nyakába, akkor kezdik el érvényüket megerősíteni az olyan kijelentések, mint „A hallgatók fele év végére lemorzsolódik" vagy a „Bekerülni könnyű, bent maradni nehéz".

Mit jelentene a képzési rendszer kialakítása, elvárások és a felsőoktatásból származó terhek, mint felelős körülmények megnevezése egy hallgató halála esetén? Egyfelől precedens értékű intelem lenne minden felsőoktatási intézmény irányába, hogy érdemes volna nagyobb hangsúlyt fektetni a hallgatók lelki és pszichológiai világára, ami túl kéne mutasson egy kontakt megadásán és nem csak akkor kéne előtérbe helyezni, ha már bekövetkezett a legrosszabb. Fontosnak tartom, hogy egy intézmény ilyen esetben méltóképp emlékezzen meg nyilvánosan hallgatójáról, ezzel nem csak kegyeletét leróva az érintett család felé, hanem példát és támaszt mutatva az általuk képzett hallgatók iráynába, hogy az intézményi bürokráciának létezik emberarcú változata, ahol nem csak a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, hanem az emberi értékek is fajsúlyosan jelen vannak. Az üggyel való mélyebb foglalkozást a mainstream média feladatának is tartom befolyásuk révén, akik úgy érzem, hagyták méltatlanul elsikkadni az ügyet, hagyva ezzel rengeteg kérdőjelet azokban, akik életviteli sajátosságaik miatt magukénak érezhették a történteket. Tartom ezt fontosnak azért is, hogy tisztában legyenek azok is az egyetem súlyával, akik ilyenkor gondolkodás és tapasztalat nélkül akár az áldozatot okolják, olyan kegyeletsértőnek is nevezhető kijelentésekkel, hogy "az ő döntése volt". Egy ilyen cselekedetnek nem feltétlen egy mozgatórugója lehet, akár több komponens is lehet az, melyek összessége ilyen mélységbe sodorhat egy áldozatot. Felelőtlen kijelentések és téveszmék alkotása egyaránt felháborító, figyelmetlen, káros és sértő a társadalom azon rétegére, akik maguk is megvívták, vagy vívják a mai napig azt a küzdelmet, amit felvállaltak egy jobb és fenntarthatóbb jövő reményében.

Ha úgy érzed, hogy a felhők összecsaptak a fejed felett és a rád nehezedő nyomás feszegeti határaidat, személyes tapasztalat révén ajánlom a 116-123 és a 0680820111-es díjmentesen hívható számot. Ha nem érzed még magadban az erőt, hogy elmondd, ami nyomja a lelked, akkor érdemes elolvasnod ezt az oldalt. Ha környezetedben lévők egészsége miatt aggódsz, akkor az alábbi oldalon érdemes a helyzet kezelésével kapcsolatban tájékozódni, azon irányelveket alkalmazni.

Kitartást mindenkinek, már nincs sok hátra!

forrás:

https://eduline.hu/felsooktatas/informatika_szak_osztondij_NPTAKO

https://eduline.hu/felsooktatas/20191205_minimum_atlagok_egyetemen

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1920.pdf

https://eduline.hu/felsooktatas/atsorolas_kormanyrendelet_2018_XJKNRO 

Megmaradni embernek, na de ki a legény a lakásban?...
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. február 27. csütörtök