5 perc olvasási idő (947 szó)

Elkötelezettek a demokrácia iránt a magyar egyetemisták

 November 14-én került bemutatásra az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport "Mások vagy ugyanolyanok?A hallgatók politikai aktivitása, politikai orientációja Magyarországon (2019)"című kötetet bemutató rendezvénye a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában. A rendezvényen bemutatásra kerültek a legfontosabb eredmények és tanulmányok, valamint egy kerekasztalbeszélgetés során témára került az ifjúságkutatás legfrissebb kérdései.

Köszöntőjükben Sebők Miklós, Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének az igazgatója, és Szabó Andrea, a kötet szerkesztője is elmondta, hogy egy példaértékű kutatássorozat negyedik hullámához érkeztek el, amelynek szerepe kulcsfontosságú mind a hazai politikatudomány, mind a szociológia területén. Mindketten hangsúlyozták, hogy a kötet elkészülésében óriási szerepe van az együttműködésnek, vagyis a fiatalabb kutatók és a tapasztaltabbak kooperációja, a kérdező és a megkérdezett hallgatók, valamint az intézmények összefogása. Szabó Andrea kiemelte, hogy a kutatás kizárólag a nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatókra fókuszál, nem a teljes ifjúságra. A kutatás sajátossága, hogy egyetemista hallgatók végezték az adatfelvételt, amely segítségével a generációs szakadék is betemethetővé vált (azért fontos, mert elképzelhető, hogy más, esetleg torz adatok születtek volna, ha nem azonos generáció a kérdező is). A 12 tanulmányt magába foglaló tudományos mű alapvetése, hogy a magyar hallgatók inkább mások, mint ugyanolyanok. Egyrészt nem egy homogén csoport, vagyis egymással szemben is mások, valamint mások az ifjúság (15-30 év közötti réteg) többi részétől is. Kifejezetten négy csoportban figyelhető ez meg, a tájékozódás szerkezetében, a politikai és a közéleti érdeklődésükben, az ideológiai beállítottságukban, valamint a pártpreferenciájukban.Ezek alapján pedig a következő ténymegállapítások tehetők:

Az egyetemista és a főiskolás hallgatók elsősorban az online közösségi portálokon tájékozódnak, míg a kortársaik, vagy az idősebb generációk még mindig a televíziót részesítik előnyben. Szemben azzal az állítással, hogy a hallgatók passzívak lennének, nagyon is érdeklődők a közélet és a politika iránt. Az ideológiai beállítottságot tekintve, míg a társadalom egésze inkább jobboldali, addig a hallgatók többsége a centrumban helyezkedik el. Végezetül a pártpreferenciát tekintve is megállapítható az a különbség, ami az ideológiánál, ugyanis az egyetemisták körében fej-fej mellett található meg a Momentum, valamint a Fidesz (körülbelül 0,2%-kal a Momentum előrébb van).

Három nagyobb panelben kerültek bemutatásra a legérdekesebb eredményei a tanulmánynak, amelyet egy kerekasztal beszélgetés egészített ki, ahol Szabó Andrea mellett Székely Levente és Pillók Péter elmélkedtek az ifjúságkutatás kérdéseiről, valamint az aktív fiatalok elhelyezéséről az ifjúság, mint társadalmi csoporton belülről. A panelek olyan témákat érintettek, mint az aktív fiatalok mobilizációja, a pártpolitikán túli kérdések, valamint a pártpreferenciák.

Bene Márton előadásából kiderült, hogy az online politikai hírfogyasztás elsősorban az egyetemista réteg sajátossága, amely fokozatosan erősödik. A kutatásból az is kiderül, hogy a három leggyakrabban látogatott hírportál az index.hu, a hvg.hu, valamint a 444.hu. Érdekesség, hogy nagyon nagy a szakadék a kormánykritikus és a kormányközeli portálok között, a hallgatók által olvasott hírportálok közül 82% a kormánykritikus sajtó közé, míg csupán 15% tartozik csak a kormányközeli orgánumok közé. És annak ellenére, hogy az elmúlt években nőtt a kínálat a kormányközeli portálok tekintetében, ez nincs hatással az egyetemistákra, sőt a kormánypártokkal szimpatizáló hallgatók több mint a fele is kormánykritikus weboldalakat látogat.

A mobilizációt tekintve az derült ki Susánszky Pál előadásából, hogy az egyetemisták körében sokkal hatékonyabban működik a mozgósítás, mint más társadalmi csoportokban. Ezt pedig jól példázza a tüntetésen, demonstráción való részvételi hajlandóság, ugyanis míg ez a teljes társadalom tekintetében csupán 3%, addig a hallgatók körében 19%! Továbbá az is kiderül, hogy az észlelt kockázat vagy elrettentik a részvételtől a hallgatókat (erre példa a közvetlen környezet ellenszenve, vagy az ellentüntetőkkel való atrocitás), vagy növelik a mobilizációs hajlandóságot (erre példa a rendőrségi beavatkozás).

Kifejezetten érdekes és meglepő tényekre világított rá Papházi Viktor az előadásában, amiben a hallgatók viszonyát vizsgálta a Kádár-rendszerrel. A kérdés arra irányult, hogy Magyarországon jelen lehet-e még az egyetemisták körében a kádári örökség? Mint kiderült a válaszadóknak különböző kategóriákat kellett értékelniük aszerint, hogy melyik korszakban lehetett a legjobb (három korszak közül lehetett választani: a Kádár-korszak, az 1990 és 2010 közötti időszak, valamint a 2010. utáni korszak). Habár a kádári nosztalgia nem mutatható ki az egyetemisták körében, gazdasági kérdésekben még mindig (bár egyre csökken az előny) a Kádár-korszak vezet. A politikai szabadság tekintetében az 1990 és 2010 közötti időszakot mondták a legtöbben, míg a családok és a fiatalok helyzete kategóriát a 2010. utáni időszak nyerte meg.

A politikai beállítottságukat tekintve fontos kiemelni, hogy a hallgatók sokkal elkötelezettebbek a demokrácia iránt, mint a teljes társadalom (ráadásul ez a korábbi vizsgálat során 11%-kal növekedett). Itt egyébként érdemes megemlíteni, hogy bár elkötelezettek a demokrácia iránt, a pártpolitikailag aktív hallgatók nagyrésze elégedetlen a demokrácia jelenlegi helyzetével. Azonban csökkent azok száma, akik valamilyen körülmények között elfogadhatónak tartja a demokráciával szemben a diktatúrát, 2015-ben a megkérdezettek még 21%-a gondolta ezt, most ez a szám már csak 16%. A politikai pártok tekintetében, mint ahogy fentebb is olvasható, a Momentum és a Fidesz a legnépszerűbb, őket követi a Jobbik, valamint a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP). Egyre növekvő a klímaüggyel foglalkozók csoportja (például a Fridays For Future), akikre elsősorban jellemző a politikai centrumban való elhelyezkedés, a Fidesz elutasítottsága és a tudatos fogyasztás. Ez pedig érdekes összefüggést válthat ki azzal kapcsolatban, hogy egyre kevesebb hallgató vesz részt politikai párt, vagy annak ifjúsági szervezetének munkájában.

Mindent összegezve az előadásokból és a kutatásból elmondható, hogy a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók érdeklődők a politika és a közélet iránt, demokráciapártiak, hírfogyasztásuk pedig teljes mértékben áttevődött az online térbe. Az aktív fiatalok pártpreferenciái merőben eltérnek a teljes társadalométól, amelyből elsősorban a kormánypárt mellett a Momentum, az MKKP és a Jobbik tud profitálni. A teljes kötet hamarosan elérhető lesz online formában, amely mindenki számára tartogathat érdekes információkat. Az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoportól és a korábbi tanulmányokról bővebben itt lehet olvasni. A kötetbemutatón megjelent előadók, a teljesség igényével: Szabó Andrea, Bene Márton, Susánszky Pál, Galgóczi Eszter, Mikecz Dániel, Papházi Viktor, Jelenfi Gábor, Sebestyén Annamária, Kmetty Zoltán, Róna Dániel és Oross Dániel.

Szerző: Szalóki Viktor

Egymás mellett működés vagy együttműködés?
A gyűlölet nem elég: megérteni az elfogadhatatlant
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. április 06. hétfő